Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 6. 22.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2018.6.13.  <<

Sertéspestis: az vár ránk is, ami a lengyelekkel történt?

A lengyelországi tapasztalatok hasznosak lehetnek az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi kezelésében. Bár ott nem számolták még fel a betegséget, de a sertéságazatban tevékenykedőknek meg kellett tanulniuk együtt élni vele. Az afrikai sertéspestis esetleges átterjedése a házisertés-állományra – noha az emberi egészségre nem veszélyes – óriási gazdasági kárral és sok-sok hazai család megélhetésének összeomlásával járhat. Az Állatorvostudományi Egyetemen megtartott 2018. június 6-i tanácskozáson előadó szakértők és gazdasági szakemberek azt is boncolgatták, hogy konkrétan mekkorák lehetnek ezek a károk és mivel járnak együtt, főleg kelet-európai példák alapján - írja a nak.hu.

Lengyelországban 2014 óta küzdenek az ASP ellen, és számos, akár itthon is hasznosítható tapasztalatuk van, a szervezők éppen ezért lengyel szakembereket is felkértek mindezek bemutatására.

Prof. Dr. Zygmunt Pejsak, a Lengyel Állategészségügyi Intézet volt főigazgatója, az ASP-ügy ottani kormánymegbízottja elmondta, Lengyelországban jelenleg 7 fő megfigyelési körzet van.

Megjegyezte, pontosan nem tudják, csak feltételezik, hogy kezdetben miként juthatott be a betegség: az első esetet egy lengyel-belorusz határ menti tanyán regisztrálták, ahol mindössze két sertést tartottak. Ebben az évben pedig már 1018 esetet tartanak nyilván, többet, mint a megelőző négy évben összesen – legutóbb éppen egy hatezer kocás gazdaságban észlelték az ASP-t.

Pejsak szerint tapasztalat az, hogy a legyengült állapotú állatok, illetve kocák fertőződnek meg.

A kocáról a választott malac, szopós malac irányba halad tovább a betegség. Az első tünet mindig a láz, aztán a lép megnagyobbodása.

Hosszú, költséges időszak

A lengyel előírások szerint minden egyes eset után 40 napos zárlatot rendelnek el, ha ez időn belül újabbat észlelnek, akkor újraindul a terminus. Pejsak szerint elhúzódó válságról van szó, a zárlat pedig sokba kerül. Például a Sloja nevű település köré vont 3 kilométeres védőkörzetben először 49 sertést kellett leölni, aminek költsége – a végrehajtás és a termelők kártalanítása – 12 ezer euróba (kb. 3,7 millió forint) került; amint ezt a körzetet 7 km-esre növelték az összeg is 300 ezer euróra (kb. 93 millió forint) emelkedett.

A szakember szerint a kis állatszámú, az előírásokat nem mindig betartó háztáji gazdaságok a legproblémásabbak, hiszen az ASP ezekből terjedhet át a nagyobb gazdaságokba.

Lengyelországban védekezésként ezeket zárták be legelőször. A másik védekezési feladat az intenzív vadászat, mivel a lengyelországi vaddisznók jelentős százaléka fertőzött. Pejsak megjegyezte, míg Csehországban ilyen módszerrel néhány hét alatt komoly gyérítést végeztek az ottani vaddisznó-állományban, Lengyelországban ez nem igazán lehetséges, mert a lengyel vadászok többsége csak hobbiból űzi ezt a tevékenységet, és nem szeretnek napokat tölteni ilyen komoly feladattal.

A vágóhidak is megszenvedik

Az egyik legnagyobb lengyelországi vágóhidat üzemeltető cég, a podgórzei Robert Rytel (RR) ügyvezető igazgatója, Miroslaw Mozdzen az ASP sertéshúspiaci hatásait ismertette. Mint mondta, a 40 napos zárlat egyfelől hasznos, másfelől beindítja a feketekereskedelmet:

mivel ez idő alatt hivatalosan nincs vágás, nincs forgalmazás sem, így bevétel sem keletkezett, ezért az illegális – a hatóságilag nem regisztrált – telepekről azonnal megkezdődött a törvénytelen kereskedés.

A felhizlalt – nem fertőzött – sertéseket lehetetlen volt eladni a piacon. Mint az igazgató elmondta, még mindig „sok tonnányi”, ebben az időszakban átvett és feldolgozott húst tárolnak lefagyasztva.

Mozdzen szerint mára nagyjából normalizálódott a helyzet: az intenzív vágások hatására a sertésállomány átmenetileg csökkent, ezért szűkült a sertéshúskínálat, ami emelni kezdte az árakat, az pedig újra növelte a sertéstartási kedvet, így a sertéslétszám lassan újra elkezdett emelkedni.

A vásárlók is megnyugodtak végre

Az áruházláncok már bevizsgált és tanúsított húsokat, készítményeket is forgalmaznak, a lakosság pedig hozzászokott a betegség jelenlétéhez. Miroslaw Mozdzen megjegyezte, a kezdeti közöny után a lengyel kormány is komolyan vette az ügyet:

2017-ben közel 14 millió eurót (kb. 4,3 milliárd forint) költött a sertéságazat és a feldolgozóipar megsegítésére.

Emellett több, a vágóhidakat és a gazdákat támogató programot is elindítottak – például anyagilag segítik azokat a gazdákat, akik a sertéstenyésztés leállítása és új, ettől eltérő üzletág elindítása mellett döntenek. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, tudták, hogy Lengyelországban előbb-utóbb megjelenhet a sertésállományban is az ASP, mégis, 2014-ben meglepetésként hatott az első kitörés.

Ráadásul a lakosság pánikszerűen félni kezdett a sertéshústól, pillanatok alatt minimálisra csökkent a fogyasztás, így „mindenki bajba került”.

A legfontosabb feladatok

Ezért saját tapasztalataik alapján több tanácsot is megfogalmazott a magyarországi illetékeseknek. Így szükséges az azonnali kormányzati segítség minden szinten; a vaddisznó-állományok mihamarabbi gyérítése célzott vadászatokkal; a rendőrség mellett az állategészségügyi hatóság megerősítése – kvázi non-stop elérhetővé tétele –, ezzel együtt a sertésleöléseket végző speciális, mobil csapatok létrehozása; és nem utolsósorban mindehhez megfelelő tárgyi eszközök és elegendő anyagi forrás is kellenek.

– Amikor az első házi sertés elhullik, akkor értik majd meg a problémát Magyarországon is... – jegyezte meg Miroslaw Mozdzen.

Akik már túl vannak rajta

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója elemzésében elhangzott, a betegség következményeként Észtországban például a sertéstartók 53 százaléka adta fel a termelést, a sertésszám 23 százalékkal csökkent. Litvániában koncentrálódott az állattartók száma, emellett valamennyi érintett területen (vadászok, erdészetek, állattenyésztők, feldolgozók, kereskedők, hatóságok) tevékenykedők között rendszeres egyeztetés folyik, továbbá komoly információs kampányokat végeznek saját ágazatukon belül és a lakosság körében is. Spanyolországban szintén komoly edukációs kampánnyal, sikeres ágazati összefogással és kooperációval, speciális programokkal állították meg a betegséget.

Forrás:

nak.hu/RF

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Környezet
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.6.22.
Új adatbázissal segíti az élelmiszeripart az agrártárca
Az Agrárminisztérium célja, hogy az Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) egyre inkább az élelmiszeripar információs központjává váljon, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat – mondta Zsigó Róbert élelmiszerbiztonságért felelős államtitkár az ÉLIR honlap megnyitója alkalmából tartott rendezvényen. A modern piacgazdaságban a vállalatok hatékony működéséhez, a szakpolitikák kialakításához és nyomon követéséhez, az élelmiszeriparban végbemenő gazdasági folyamatok jobb megértéséhez elengedhetetlen, hogy pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a piacok állapotáról és a várható változásokról.
Agrotrend - Beküldve: 20:38:19
2018.6.22.
Elfektette a táblákat az eső Rábapatyon
Megdőlt az egész napraforgó- és búzatábla: nem látott még ilyen viharkárt Horváth Gyula rábapatyi földjein. Nem fér a napfény sem a növényekhez, hát még a gombaölő szer – csak az időjárásban bízik a gazda. Megdőltek a napraforgók, mintha nem is értenék, mi történt velük: vihar tépázta a földet, de úgy, hogy olyat még nem látott a gazda, Horváth Gyula. – A napraforgó éppen csak fölszökött, most meg annyira kidöntötte a vihar, hogy a földön virágzik – mutatta Horváth Gyula. Egy hete tarolt a szél és az eső a földön, azóta sem javult a helyzet.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 20:38:10
2018.6.22.
Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér
A megszokottnál korábban indult a betakarítás a földeken, az őszi árpa aratása már elkezdődött. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek elmondta: az őszi árpa esetében az eredmények egyelőre nem túl biztatók. Átlagban három-négy-, esetleg öttonnányi termést takarítanak be egy hektárról a gazdák. Ez a tavalyi szinttől és az idei várakozásoktól is elmarad – mutatott rá. A búzánál a terméseredmények még bizonytalanok, de ott is gyengébb hozamokra számítanak. Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 20:38:8
2018.6.21.
Földrajzi eredetvédelem alá került a homokháti őszibarack pálinka
A Nemzeti eredetvédelmi programban földrajzi oltalom alá került a homokháti őszibarack pálinka – közölte az eljárást kezdeményező Kerekes Pál pálinkafőző mester csütörtökön az MTI-vel. A zákányszéki pálinkafőzde tulajdonosaként dolgozó szakember elmondta, a földrajzi eredetvédelem elismeréséért igazolni kellett a pálinka készítésének történelmi hagyományait, a terület adta egyedi jelleget, valamint pontosan meg kellett határozni az alapanyagul szolgáló őszibarack fajtákat és az elkészítés menetét.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:12:14
2018.6.21.
A petúniáknál idén mindent rendben találtak
Kedvezően zárult a Nébih 2018-as petúnia GMO-vizsgálata. 2018-ban is folytatta a petúnia szaporítóanyagok GMO ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió ajánlása alapján. A hatósági szakemberek megelégedéssel állapították meg, hogy a megvizsgált 145 növényminta egyikében sem volt fellelhető géntechnológiai módosítás nyoma.
Agrotrend - Beküldve: 22:6:9
2018.6.20.
Méhbetegség Pécsett! Zárlatot rendeltek el 9 településen
Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el kedden Pécsett és kilenc szomszédos község egyes településrészein. A Pécsi Járási Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályának korlátozása értelmében az érintett területekről tilos kivinni méheket, fiasításos és mézes lépet, virágport, kaptárt, a kaptárok belső tartozékait – közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata. Ezenkívül az érintett helységekbe méheket bevinni is tilos.
Agroinform - Beküldve: 20:26:4
2018.6.20.
Rovarinvázió várható? Védekezés hiányában erős fertőzésre lehet számítani
A szokásosnál még mindig melegebb, párás, fülledt levegő alakította időjárásunkat június első felében. Több helyen hullott kiadós csapadék is, esetenként heves záporokból, zivatarokból. Lényeges változás a naptári évszakváltással sem következett be az időjárásában, azaz folytatódott a már bő másfél hónapja tartó nyár – derül ki a Debreceni Egyetem Tangazdaság és Tájkutató Intézet elemzéséből a haon.hu-n.
Agrotrend - Beküldve: 20:26:2
2018.6.19.
Élelmiszer-jelölés: segítség a rendelet alkalmazásában
Megjelent a „Kérdések és válaszok a 1169/2011/EU rendelettel kapcsolatos útmutató” frissített változata. 2011. október 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletet, amely módosítja az élelmiszerek jelölésére irányadó rendelkezéseket, ugyanakkor célkitűzéseként biztosítja a jogszerűen előállított és forgalomba hozott élelmiszerek szabad mozgását.
Agrotrend - Beküldve: 21:36:49
2018.6.19.
Van, ami a klímaváltozásnál is veszélyesebb
A biodiverzitás beszűkülése nagyobb veszélyt rejt magában, mint a klímaváltozás. Az Alexander König Zoológiai Kutatómúzeum igazgatója egy értekezleten rámutatott arra, hogy a biodiverzitás beszűkülése nagyobb veszélyt rejt magában, mint a klímaváltozás – írja a topagrar.com. Egy német, holland és brit kutatókból álló csoport egy 27 éven keresztül, különböző természeti adottságokkal rendelkező 63 helyszínen – elsősorban Északnyugat-Németországban – folytatott vizsgálatban felérte a rovarállomány változásait.
Agroinform - Beküldve: 21:36:45
2018.6.19.
FIGYELEM! Június 30-ig mentesítsék a parlagfűvel fertőzött területeket!
Fontos a megelőzés, amely olcsóbb és hatékonyabb megoldás a területek gyommentesen tartásában. A parlagfűpollen-allergia több millió honfitársunk életét keseríti meg minden évben a nyári-őszi időszakban. Az állampolgárok joggal várják el a kormányzattól a földhasználók irtási kötelezettségének számonkérését, adott esetben a közérdekű védekezés elrendelését, ezért az elmúlt években elért eredmények mellett az összehangolt kormányzati fellépést a jövőben tovább fogjuk erősíteni.
Agrotrend - Beküldve: 21:36:37
2018.6.19.
A legeltető állattartás mentheti meg a ritka lepkefajt Nógrádban
A napokban végzett kutatásokból kiderült, hogy míg a díszes tarkalepke az ország más területein eltűnőfélben van, addig Nógrád megyét igenis kedveli. Ez a faj az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos. Mivel nemzetközi szinten is védett, ezért már léteznek különféle kezdeményezések – főleg az EU tagállamaiban, hogy konkrét fajmegőrzési programokkal is támogassák a lepke fennmaradását – írja a nool.hu.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 21:36:32
2018.6.19.
A bivalyhúst és az abból készült ételeket népszerűsítő program indult
A bivalyhúst és az abból készült ételeket népszerűsítő program indult, amelynek első állomásaként vendéglátóipari szakembereknek szerveztek gasztronómiai napot Ópusztaszeren szerdán. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a rendezvényen úgy fogalmazott, noha a bivalyhús nagyon ízletes és értékes portéka, kevéssé ismert. A házi bivaly húsa a marhahúsnál szálkásabb, vörösebb színű, édeskésebb illatú, kiemelkedően magas a fehérje- és alacsony a zsírtartalma, ásványi anyagokban gazdag - mondta az államtitkár.
Agrotrend - Beküldve: 21:36:28
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36262db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120