Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 2. 23.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2018.1.16.  <<

Gyepégetés: jó vagy sem?

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. Valkó Orsolya a témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett a lapban.

Valkó Orsolya – aki a Gesellschaft für Ökologie elismerését a belgiumi Gentben megrendezett Ecology Across Borders konferencián vette át – a gyepek biodiverzitását kutatja. A téma a természetvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából központi jelentőségű, az Európai Unióban is kiemelten kezelik, védelme fontos stratégiai kérdés.

A nyílt tájszerkezet, valamint a gyepekre jellemző fajösszetétel és biodiverzitás megőrzéséhez nélkülözhetetlen a felhalmozódott biomassza rendszeres eltávolítása.

Figyelembe véve a felhagyott gyepterületek nagy kiterjedését, egyre nagyobb az igény a gyakorlati természetvédelem részéről költséghatékony alternatív kezelési módszerek kidolgozására és alkalmazására. Ilyen módszer a körültekintően megtervezett kontrollált égetés (prescribed burning), amely számos, az európai gyepekben jellemző természetvédelmi problémára kínálhat megoldást.

Tervezett, ellenőrzött körülmények

A kontrollált égetés a tűz meghatározott természetvédelmi céllal történő, tervezett és ellenőrzött alkalmazását jelenti.

Az égetés tervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani a terület jellemzőire, illetve a megfelelő időzítésű, gyakoriságú és intenzitású égetés alkalmazására.

Általánosságban olyan területen javasolható az égetés, ahol az a természetes ökoszisztéma részét képezi, vagy a múltban hagyományos kezelésként jelen volt, illetve ahol az érintett területen nem fordulnak elő olyan veszélyeztetett fajok, amelyekre az égetés hatása káros lehet.

Mint arra a cikk szerzője rámutat, az európai égetéses kísérletekben sok éven át ugyanazt a parcellát égették, ami egyáltalán nem modellezi a természetes tüzek gyakoriságát, és kedvezőtlen fajösszetétel kialakulását eredményezi.

Az észak-amerikai tapasztalatok alapján az élőhely adottságaihoz adaptált, kontrollált égetések jól alkalmazhatóak alternatív természetvédelmi kezelésként. Észak-Amerikában két-három évenként égetik a gyepeket, amivel fajgazdag élőhelyeket tartanak fenn. Az európai gyepekben az eddig vizsgált, évente egyszeri rendszeres égetés helyett ezért gyeptípustól függően legalább hároméves időközönkénti égetés hatását érdemes vizsgálni. Számos gyeptípus hagyományos művelésének szerves részét képezi az égetés, és a debreceni kutatók eredményei alapján nagyon fontos ennek a hagyományos tudásnak a megismerése. Az égetés olyan esetekben is megfelelő kezelés lehet, amikor az avarfelhalmozódás csökkentése nem oldható meg más módon.

Ígéretes gyepkezelési módszer

A díjazott közlemény megjelenése óta az égetéses kutatások eredményeiből további nemzetközi publikációk jelentek meg az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoporttól.

A Science of the Total Environment című folyóiratban megjelent cikkben (Valkó et al. 2016) Magyarországon elsőként tesztelték a kontrollált égetés szikes gyepekre gyakorolt hatását. A növényzet és a talajlakó ízeltlábú-együttesek mellett vizsgálták azokat az abiotikus és biotikus tényezőket (talajjellemzők és növényi biomassza), amelyek jelentős szerepet töltenek be a gyepi fajok mikroélőhelyeinek kialakításában. Céljuk egy olyan alternatív gyepkezelési módszer kidolgozása volt, amely alkalmas az avarfelhalmozódás csökkentésére, a nyílt tájszerkezet fenntartására, valamint a gyepi specialista növény- és állatfajok fajgazdagságának növelésére.

Eredményeik alapján szikes gyepekben a tűz kontrollált alkalmazása ígéretes gyepkezelési módszer, amelynek számos kedvező hatása van természetvédelmi szempontból.

A késő őszi kontrollált égetés kedvező körülményeket biztosít a gyepekre jellemző specialista fajok számára, így égetést követően nőtt a növényfajok fajgazdagsága és virágzó hajtásaik száma is.

A tanulmány igen fontos eredménye az, hogy az égetést követően nem csökkent a vizsgált talajlakó ízeltlábúak (futóbogarak, pókok, ászkák és holyvák) egyedszáma, fajszáma és diverzitása sem. Az égetést a vegetációs időszak végén érdemes végezni, amikor már számos faj a mélyebb talajrétegekbe húzódik, így nem károsítja őket a tűz. Azt is javasolják, hogy kis foltokban végezzék az égetést, így az ízeltlábúak a le nem égetett mátrixból könnyen újra be tudják népesíteni a területet.

Eredményeik alapján szikes gyepekben a nyílt tájszerkezet fenntartására és a gyepi specialista fajok populációinak növelésére egyaránt alkalmas módszer lehet a kis foltokban, mozaikosan kivitelezett, kontrollált égetés.

A kontrollálatlan égetés káros hatásai

Ugyanakkor a gyakran és kontrollálatlanul végzett égetés káros hatásaira világítanak rá a debreceni kutatók a Science of the Total Environment című folyóiratban frissen megjelent cikkükben (Valkó et al. 2018). A kora tavasszal rendszeresen égetett és nem égetett lejtősztyeppek növényzetét összehasonlítva kimutatták, hogy bár a rendszeres égetéssel hatékonyan el lehet távolítani az avart, és nő a gyepek élő biomassza-produkciója (tehát jó módszer a kaszálók gazdálkodói szempontú karbantartására), természetvédelmi szempontból számos káros hatása van.

A rendszeresen égetett gyepekben csökkent a sztyeppi flóraelemek, valamint a gyepi specialista fajok aránya, és nőtt a zavarástűrő és gyomfajok biomasszája. A rendszeres égetés hatására a növényfajok diverzitása és virágzó hajtásaik száma is csökkent.

Eredményeik rámutatnak, hogy a gyepek égetése csak akkor járhat természetvédelmi szempontból kedvező eredménnyel, ha átgondolt módon történik az égetés, és a tűz visszatérési frekvenciája kellő időt biztosít a növényzet regenerációjára.

A szerző kutatásait az NKFI Hivatal KH 126476 azonosítójú, „Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportokat támogató pályázat” támogatja.

Forrás:

mta.hu

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.1.17.
Új pályázat az energiahatékonyság javítására
A Miniszterelnökség a forrásátcsoportosítás lehetőségével élve, elsősorban megújuló energia felhasználásával történő, energiahatékonyság javítását szolgáló új, 35 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési programban, a felhívásra 2018. február 19-től nyújthatók be a támogatási kérelmek. A Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása című pályázatra mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be kérelmüket, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon.
Agroinform - Beküldve: 22:1:34
2018.1.16.
Korszakhatárhoz érkezett a magyar agrárium
Az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások - Amerikából indulva - elérték Európát és Magyarországon is számolni kell azzal, hogy a precíziós gazdálkodás átvétele, használata nem elodázható. A magyar mezőgazdaság jövője, a gazdák megélhetése nagymértékben attól függ, hogy a takarékos, korszerű, gazdaságosabb termelést biztosító, legkorszerűbb számítástechnikai eredményeket, különböző megoldásokat miként tudjuk átvenni, elsajátítani – mondta Fazekas Sándor az M1 és a Kossuth Rádió műsorában.
Agrotrend - Beküldve: 8:44:7
2018.1.16.
Hozzáférnek a viharkárt szenvedett termelők a kedvezményes hitellehetőséghez
A 2017 második félévében jégkárt vagy viharkárt szenvedett mezőgazdasági termelők számára is elérhető a „0 %-os” forgóeszköz hitel. A 2017 második félévében bekövetkezett jégkár vagy viharkárok után a támogatás mértéke a korábbi gyakorlatnak megfelelően az ültetvény minősítésű vagy fóliás termesztéssel érintett terület minden megkezdett hektárja után számított, legfeljebb 1 000 000 forint összegű hitel vonatkozásában 100%-os mértékű kamattámogatás, 100%-os mértékű kezességi díj támogatás, valamint a hitelek megkötésével-, fenntartásával kapcsolatos meghatározott költségekre vonatkozó 100%-os mértékű költségtámogatás.
Agroinform - Beküldve: 8:41:49
2018.1.16.
Változások a vízbázisok védelmében
A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk. A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.
Agrotrend - Beküldve: 8:34:0
2018.1.16.
Ezekben az esetekben nem kell vízkészletjárulékot fizetni
Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi évben történt módosítása. A kormány a törvénymódosítással tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie: az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Agroinform - Beküldve: 8:32:59
2018.1.16.
A biztonságos termelés alapja a növényvédelem
A növényvédelem a mezőgazdaság kiemelt fontosságú területe – mondta Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára a Növényvédelmi Bizottság ülésén a Földművelésügyi Minisztériumban. A kormány Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiájának célja, hogy egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek kerüljenek az asztalunkra – mondta az államtitkár. Nagy István kiemelte, a biztonságos mezőgazdasági termelés, valamint az élelmiszer biztonság kiindulópontja a talajvédelem, a növényvédelem valamint a növényegészségügy.
Agroinform - Beküldve: 8:29:45
2018.1.16.
Gyepégetés: jó vagy sem?
Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. Valkó Orsolya a témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett a lapban.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 8:28:28
2018.1.15.
Változások a családi gazdaságok nyilvántartásában
Módosult a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, szóló kormányrendelet – tájékoztatott a nak.hu portál. A 2018. január elsejétől hatályos a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása értelmében a családi gazdaságok nyilvántartása a továbbiakban nem tartalmazza a gazdálkodó család tagjainak adóazonosító jelét.
Agronapló - Beküldve: 21:59:38
2018.1.15.
Megváltozott az őstermelői igazolványra vonatkozó rendelet
Módosult a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet. 2018. január elsejével a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Kormányrendelet 9/A. § szakasza hatályát veszítette, és míg az 5. § (1) bekezdése is egyszerűbben került megfogalmazásra összességében elmondható, hogy az ügyfelek továbbra is a bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti NAK megyei ügyintéző szervezeténél, kiállítójánál, azaz a falugazdásznál intézhetik az őstermelői igazolványukkal kapcsolatos teendőket, kérelmezhetik az igazolvány kiadását, érvényesítését, cseréjét, módosítását, pótlását vagy bevonását is.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:37
2018.1.15.
Mostantól nem kell megújítani az állatjóléti felelős bizonyítványokat
Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni. A 2017. december 27-én bekövetkezett változás értelmében tehát azoknak, akik az elmúlt években a Nébih által szervezett képzésen sikeresen megszerezték a képesítést, ismétlő oktatáson nem kell részt venniük! Kapcsolódó jogszabály: A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet.
Agroinform - Beküldve: 21:59:36
2018.1.15.
Ezekre az adminisztrációs teendőkre ügyeljen az anyatehéntartás-támogatás benyújtásánál!
A 2017. évi egységes kérelem felületen benyújtott, termeléshez kötött anyatehéntartás-támogatás (európai uniós), valamint az átmeneti nemzeti anyatehéntartás-támogatás esetében változott a jogszabályi előírás, mivel a 66/2017. (XII. 22.) FM rendelet 15. és 16. §-a a szaporítási (mesterséges termékenyítés, embrió átültetés, háremszerű- és szabad pároztatás, természetes fedeztetés) események bejelentési határidejét módosította a jogcímrendeletekben. A korábbi határidő másfél hónappal lerövidült, így a támogatási évet követő év január 31. napjáig be kell jelenteni minden érintett szaporítási eseményt.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:35
2018.1.15.
Támogatás nyerhető borszőlőültetvény telepítésére
A Miniszterelnökség borszőlő ültetvények telepítését támogató pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Program keretében. Az új, mintegy 4 milliárd forint keretösszegű felhívásra a kérelmeket 2018. február 15-től lehet benyújtani. Az Európai Unió új szőlőtelepítési engedélyezési szabályozásának köszönhetően ugyan korlátozott mértékben, de alkalom nyílik a tagállamok számára a termelési potenciál növelésére.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:34
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 35131db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120