Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 7. 16.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.12.10.  <<

A precíziós nemesítés kimenthet minket a GMO zsákutcájából!

Érdekfeszítő, gondolatébresztő előadást tartott Dudits Dénes akadémikus a Magyar Tudományos Akadémián. "A genetika legújabb nagy vívmánya, a génszerkesztés kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy a kikeveredjenek a GMO zsákutcájából" "Ha ugyanis a génszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, egy új innovációs lehetőség nyílik meg a növénynemesítés előtt."

– Erről beszélt részletesen Dudits Dénes akadémikus a Magyar Tudomány Ünnepén, nyilvános előadásában.

„Magyarországon jelenleg tilos a GMO, azaz a génmódosított növények felhasználása és termesztése. Ezért is fontos különbséget tenni a génmódosítás és génszerkesztés között” – mondta Dudits Dénes agrármérnök, növénygenetikus.

A gazdálkodás hatékonysága alapvetően függ attól, hogy milyen fajtákat használnak a gazdák. A hozamot és a fajta előállítását pedig nemesítési módszerekkel lehet befolyásolni. Ezek a módszerek folyamatosan fejlődnek. Ma már egy-egy gén működését vagy szerkezetét is nagyon precízen lehet szabályozni.

Ezt a genetika legújabb nagy vívmánya, a génszerkesztés (genomszerkesztés) teszi lehetővé.

A génszerkesztés módszerrel pontról pontra, tetszőlegesen lehet megváltoztatni növények, állatok és emberek genetikai anyagát is.

A genomszerkesztés éppen azért érdekes, mert idegen (más fajból származó) gén vagy DNS beépítése nélkül lehet kialakítani azt a genetikai szerkezetet, ami a kívánt tulajdonság megjelenését irányítja.

„Ezért nagyon izgalmas az a kérdés, hogy az Európai Unió, így Magyarország hogyan fogja szabályozni a genomszerkesztéssel előállított élő szervezeteket” – mondta Dudits Dénes agrármérnök.

Az agrármérnök úgy véli, hogy génbeépítéssel történő nemesítés háttérbe fog szorulni a genomszerkesztési technológiák miatt.

„Ez kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy a zsákutcából kikeveredjenek.

Ha a genomszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, új innovációs lehetőség nyílik meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítani."

"A genomszerkesztési technológiákkal segíthetők a bio- és a hagyományos gazdálkodók is.”

Dudits Dénes előadásában, mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést érintően példákat mutatott be, kiemelt figyelemmel az új tenyészanyagok jelentőségére az organikus biogazdálkodásban. Az ilyen célú felhasználás szempontjából lényeges, hogy a genomszerkesztés termékei idegen gént nem tartalmaznak, és természetes spontán mutációkként is előfordulhatnak.

Agroinform

Téma: Kutatás
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.7.10.
Technológia Izraelből
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ötnapos szakmai tanulmányutat szervezett Izraelbe a nemzeti támogatásban részesülő tészek szaktanácsadóinak. Az AgriTech 2018 kiállítás mellett innovatív, főként gyümölcstermesztési és öntözési technológiát és technikai megoldásokat kidolgozó és alkalmazó cégeket látogattunk meg. Izrael állam mezőgazdasági kutató központjának egyik intézetében (Agricultural Research Organization Volcani Center) a kutatók legújabb eredményeit mutatták be az AgriTech 2018 szakmai kiállításra Tel Avivba érkező küldöttségeknek.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:44:33
2018.7.9.
90 százalékkal csökkenthető burgonyánál a növényvédőszer-igény
A Desiré fajtába egy olyan vadburgonya génjét építették be, amely természetes rezisztenciát hordoz több veszélyes kórokozóval, köztük a fitoftórával szemben. A Wageningeni Egyetem kutatói – a Teagasc ír szervezettel együttműködve – Hollandiában és Írországban végzett, hároméves összehasonlító kísérletek segítségével kimutatták, hogy a Desiré fajta génmódosított változatának alkalmazása akár 90 százalékkal csökkentheti a termesztés növényvédőszer-igényét – olvashatjuk a sciencealert.com angol hírportálon.
Agroinform - Beküldve: 22:25:8
2018.7.7.
Elhanyagolják az innovációt, így nincs is fejlődés
A közép-európai cégek többsége növeli kutatás-fejlesztési kiadásait, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről. A közép-európai vállalatok 52 százaléka a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben. A középtávú terveket vizsgálva még nagyobb a hajlandóság a régió cégeinél, hogy többet költsenek K+F-re, a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli ezirányú kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet – derül ki a Deloitte friss felméréséből.
Agrotrend - Beküldve: 22:35:18
2018.7.7.
Kertészeti skanzen leszünk? - A génszerkesztésben látják a kiutat
Versenyképtelen „kertészeti skanzenné” válna szakértői vélemények szerint Magyarország, ha nem alkalmaznánk a ma legmodernebbnek számító precíziós növénynemesítési eljárásokat. A génszerkesztésnek is nevezett módszert a kertészetben elsősorban a beltartalmi mutatók javításához és a károsítókkal szembeni rezisztencia növeléséhez lehetne felhasználni.
Agrárszektor - Beküldve: 22:35:17
2018.6.30.
Drasztikus eredményromlás a földeken - Jöhet a génszerkesztés?
A génszerkesztés látszik hazai szakértők szerint az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítmény javulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége. A szántóföldi gazdálkodás jövedelmezősége az utóbbi években drasztikusan romlott, elsősorban a növények fokozódó időjárási és károsítói kitettsége miatt. Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.
Agroinform - Beküldve: 21:10:57
2018.6.30.
A precíziós növénynemesítésé a jövő
A jövő biztonságos élelmiszer-ellátása és a magyar gazdák jövedelmezősége érdekében az egyetlen út a versenyképes és magas színvonalú gabonatermesztés, amit a helyes technológiák mellett a korszerű fajták is megalapoznak. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke, a Vassurányban megrendezett búzafajta-bemutató házigazdája elmondta: azért állítanak be évről évre fajtakísérleteket a legkorszerűbb fajtákkal, hogy megtalálják a térségben legjobb teljesítményű változatokat.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 21:4:43
2018.6.28.
Dán cég épít élelmiszeripari kutatás-fejlesztési központot Pécsett
A világ legnagyobb élelmiszeripari és agrártermék-elemző műszergyártó vállalata K+F központot létesít Pécsett – közölte az MTI. A létesítmény várhatóan 2019-ben készül el. A dán székhelyű Foss biotechnológiai vállalat pécsi kutatási és fejlesztési központjának alapkőletételi ünnepségét tartották kedden. A Foss 1956-ban alakult Dániában; a vállalat a fejlesztési és gyártási tevékenységét a skandináv ország mellett Kínában és Magyarországon végzi. A cég két évvel ezelőtt felvásárolta a Soft Flow nevű, Pécsen működő biotechnológiai társaságot, a befektetést ezen keresztül hajtja végre.
Agronapló - Beküldve: 22:35:29
2018.6.26.
Újszerű növényvédelem: irtás helyett a kártevők távol tartása
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatócsoportja a közelmúltban rájött arra, hogy nem feltétlenül szükséges a rovarokat kiirtani, elég, ha távol tartjuk azokat a haszonnövényektől. A kutatók kifejlesztettek egy olyan – biológiailag lebomló – vegyületet, amelyet spray formájában a növényekre szórva, az egy bizonyos illatanyagot kibocsátva, elriasztja a rovarokat (akárcsak a strandolók testére kent anyagok a szúnyogokat) – olvashatjuk a chemie.de hírportálon.
Agroinform - Beküldve: 23:6:54
2018.6.26.
Ez nem vicc, ez tudomány: a „szexi növények” forradalmi változást hozhatnak a növényvédelemben
Mivel a feromonok kizárólag egy rovarfajra hatnak, a környezetre és a méhekre pedig ártalmatlanok, a „szexi növények” a jövőben teljes mértékben kiválthatják a mérgező anyagokat tartalmazó növényvédő szereket. A növénybiológusok azt már régóta tudják, hogy a növények többsége olyan anyagokat termel, amelyek a rovarokat vonzzák vagy riasztják – olvashatjuk az iflscience.com angol hírportálon. Ezeket az anyagokat a növényvédők évtizedek óta használják a kártevő rovarok befogására, feromoncsapdák formájában.
Agroinform - Beküldve: 23:6:52
2018.6.18.
Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron
A Kaposvári Egyetem szakmai vezetésével megvalósuló 6 milliárd forintos kutatási program legnagyobb és leglátványosabb beruházása az Állattudományi Klímaközpont építése. A létesítmény az egykori „Csillagistálló” helyén mintegy 700 millió forintból valósul meg. A kivitelezési szerződést kedden ünnepélyes keretek között írta alá Prof. Dr. Tossenberger János rektorhelyettes, Dr. Borbás Zoltán kancellár, valamint a nyertes konzorcium képviselői, Marián Gábor és Hévízi János. Az eseményen a rektorhelyettes arról beszélt: a megépülő klímaközpont az elkövetkezendő 30-40 év kutatási irányát is megszabja majd.
Figyelő - Beküldve: 20:50:6
2018.6.16.
Növényi maradványok lebontása mikroorganizmusok által termelt enzimekkel
A növényi maradványok mikrobiológiai lebontása a humuszképződés, a kórokozó gombák visszaszorítása, valamint az elemek körforgásának szempontjából is fontos. A nitrogén-, a foszfor- és a káliumtartalmú vegyületek, legtöbbször vízben nem oldható növényi részekben, a sejtfalban találhatók nagyobb mennyiségben. A mikrobák a növényi anyagok bontása során adszorbeálják és abszorbeálják a felszabadult kationokat és anionokat, azokat a talajba juttatják, ahonnan a növények számára újra felhasználhatóvá válnak.
Agroinform - Beküldve: 22:4:41
2018.6.12.
Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták
Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 21:57:23
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36446db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120