Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 7. 16.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.10.13.  <<

Fehérjét a szántóföldről

Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból. GMO-mentes élelmiszerlánc kialakításához nélkülözhetetlen a GMO-mentes szója. Ezt itthon is elő lehetne állítani, de még sok kutatás szükségeltetik többek között más feltételek mellett. A remélhetőleg 4-5 év alatt eredményt hozó kutatáshoz 8 milliárd forintnyi keretet adna az agrártárca, ha a kormány is jóváhagyja a Fehérjeprogramot - jelentette be Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter.

Az itthon eddig nem kimondottan nyereséges szójatermesztés az utóbb három évben futott fel, köszönhetően a kiemelt uniós és hazai támogatásnak. A GMO-mentes szója vetésterülete így 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt.

A szója, mint fehérjehordozó mellett más termékek előállítása is fontos, ezek ugyanis számottevő mennyiségű importszóját válthatnak ki. Ilyenek az egyre felfutó bioetalon előállításához, valamint az izocukor gyártásához használt kukorica, más keményítő termék "maradványa". Ezek az üzemek - és az évtizedek óta ismert étolaj kinyerése után a repce- és napraforgó-dara - úgymond melléktermékként nagy fehérje tartalmú takarmányadalékot is előállítanak százezer tonnaszám. Nem mellékesen régen ismert, ma talán ismét termeszthető nagyobb fehérjetartalmú takarmánynövények - például a csillagfürt, takarmányborsó stb. - előállítása is felfuttatható.

A magyar állattenyésztőknek évente 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazékra van igényük, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportált is. A fehérjetakarmány termesztésének szükségességét a nyáron a Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatása révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti Fehérjetakarmány Program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket - a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget - teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni - vélte. Közölte, a fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények - borsó, lóbab, lucerna - termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

A főigazgató elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező melléktermékeket is felhasználják. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka a munkahelyteremtés mellett 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Szabad Föld

Téma: Kutatás
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.7.10.
Technológia Izraelből
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ötnapos szakmai tanulmányutat szervezett Izraelbe a nemzeti támogatásban részesülő tészek szaktanácsadóinak. Az AgriTech 2018 kiállítás mellett innovatív, főként gyümölcstermesztési és öntözési technológiát és technikai megoldásokat kidolgozó és alkalmazó cégeket látogattunk meg. Izrael állam mezőgazdasági kutató központjának egyik intézetében (Agricultural Research Organization Volcani Center) a kutatók legújabb eredményeit mutatták be az AgriTech 2018 szakmai kiállításra Tel Avivba érkező küldöttségeknek.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:44:33
2018.7.9.
90 százalékkal csökkenthető burgonyánál a növényvédőszer-igény
A Desiré fajtába egy olyan vadburgonya génjét építették be, amely természetes rezisztenciát hordoz több veszélyes kórokozóval, köztük a fitoftórával szemben. A Wageningeni Egyetem kutatói – a Teagasc ír szervezettel együttműködve – Hollandiában és Írországban végzett, hároméves összehasonlító kísérletek segítségével kimutatták, hogy a Desiré fajta génmódosított változatának alkalmazása akár 90 százalékkal csökkentheti a termesztés növényvédőszer-igényét – olvashatjuk a sciencealert.com angol hírportálon.
Agroinform - Beküldve: 22:25:8
2018.7.7.
Elhanyagolják az innovációt, így nincs is fejlődés
A közép-európai cégek többsége növeli kutatás-fejlesztési kiadásait, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről. A közép-európai vállalatok 52 százaléka a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben. A középtávú terveket vizsgálva még nagyobb a hajlandóság a régió cégeinél, hogy többet költsenek K+F-re, a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli ezirányú kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet – derül ki a Deloitte friss felméréséből.
Agrotrend - Beküldve: 22:35:18
2018.7.7.
Kertészeti skanzen leszünk? - A génszerkesztésben látják a kiutat
Versenyképtelen „kertészeti skanzenné” válna szakértői vélemények szerint Magyarország, ha nem alkalmaznánk a ma legmodernebbnek számító precíziós növénynemesítési eljárásokat. A génszerkesztésnek is nevezett módszert a kertészetben elsősorban a beltartalmi mutatók javításához és a károsítókkal szembeni rezisztencia növeléséhez lehetne felhasználni.
Agrárszektor - Beküldve: 22:35:17
2018.6.30.
Drasztikus eredményromlás a földeken - Jöhet a génszerkesztés?
A génszerkesztés látszik hazai szakértők szerint az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítmény javulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége. A szántóföldi gazdálkodás jövedelmezősége az utóbbi években drasztikusan romlott, elsősorban a növények fokozódó időjárási és károsítói kitettsége miatt. Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.
Agroinform - Beküldve: 21:10:57
2018.6.30.
A precíziós növénynemesítésé a jövő
A jövő biztonságos élelmiszer-ellátása és a magyar gazdák jövedelmezősége érdekében az egyetlen út a versenyképes és magas színvonalú gabonatermesztés, amit a helyes technológiák mellett a korszerű fajták is megalapoznak. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke, a Vassurányban megrendezett búzafajta-bemutató házigazdája elmondta: azért állítanak be évről évre fajtakísérleteket a legkorszerűbb fajtákkal, hogy megtalálják a térségben legjobb teljesítményű változatokat.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 21:4:43
2018.6.28.
Dán cég épít élelmiszeripari kutatás-fejlesztési központot Pécsett
A világ legnagyobb élelmiszeripari és agrártermék-elemző műszergyártó vállalata K+F központot létesít Pécsett – közölte az MTI. A létesítmény várhatóan 2019-ben készül el. A dán székhelyű Foss biotechnológiai vállalat pécsi kutatási és fejlesztési központjának alapkőletételi ünnepségét tartották kedden. A Foss 1956-ban alakult Dániában; a vállalat a fejlesztési és gyártási tevékenységét a skandináv ország mellett Kínában és Magyarországon végzi. A cég két évvel ezelőtt felvásárolta a Soft Flow nevű, Pécsen működő biotechnológiai társaságot, a befektetést ezen keresztül hajtja végre.
Agronapló - Beküldve: 22:35:29
2018.6.26.
Újszerű növényvédelem: irtás helyett a kártevők távol tartása
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatócsoportja a közelmúltban rájött arra, hogy nem feltétlenül szükséges a rovarokat kiirtani, elég, ha távol tartjuk azokat a haszonnövényektől. A kutatók kifejlesztettek egy olyan – biológiailag lebomló – vegyületet, amelyet spray formájában a növényekre szórva, az egy bizonyos illatanyagot kibocsátva, elriasztja a rovarokat (akárcsak a strandolók testére kent anyagok a szúnyogokat) – olvashatjuk a chemie.de hírportálon.
Agroinform - Beküldve: 23:6:54
2018.6.26.
Ez nem vicc, ez tudomány: a „szexi növények” forradalmi változást hozhatnak a növényvédelemben
Mivel a feromonok kizárólag egy rovarfajra hatnak, a környezetre és a méhekre pedig ártalmatlanok, a „szexi növények” a jövőben teljes mértékben kiválthatják a mérgező anyagokat tartalmazó növényvédő szereket. A növénybiológusok azt már régóta tudják, hogy a növények többsége olyan anyagokat termel, amelyek a rovarokat vonzzák vagy riasztják – olvashatjuk az iflscience.com angol hírportálon. Ezeket az anyagokat a növényvédők évtizedek óta használják a kártevő rovarok befogására, feromoncsapdák formájában.
Agroinform - Beküldve: 23:6:52
2018.6.18.
Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron
A Kaposvári Egyetem szakmai vezetésével megvalósuló 6 milliárd forintos kutatási program legnagyobb és leglátványosabb beruházása az Állattudományi Klímaközpont építése. A létesítmény az egykori „Csillagistálló” helyén mintegy 700 millió forintból valósul meg. A kivitelezési szerződést kedden ünnepélyes keretek között írta alá Prof. Dr. Tossenberger János rektorhelyettes, Dr. Borbás Zoltán kancellár, valamint a nyertes konzorcium képviselői, Marián Gábor és Hévízi János. Az eseményen a rektorhelyettes arról beszélt: a megépülő klímaközpont az elkövetkezendő 30-40 év kutatási irányát is megszabja majd.
Figyelő - Beküldve: 20:50:6
2018.6.16.
Növényi maradványok lebontása mikroorganizmusok által termelt enzimekkel
A növényi maradványok mikrobiológiai lebontása a humuszképződés, a kórokozó gombák visszaszorítása, valamint az elemek körforgásának szempontjából is fontos. A nitrogén-, a foszfor- és a káliumtartalmú vegyületek, legtöbbször vízben nem oldható növényi részekben, a sejtfalban találhatók nagyobb mennyiségben. A mikrobák a növényi anyagok bontása során adszorbeálják és abszorbeálják a felszabadult kationokat és anionokat, azokat a talajba juttatják, ahonnan a növények számára újra felhasználhatóvá válnak.
Agroinform - Beküldve: 22:4:41
2018.6.12.
Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták
Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 21:57:23
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36446db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120