Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2017. 12. 14.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Mostantól a virsli jobb lesz ugyan, de mi lesz a silány utánzatokkal?

Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a felvágottak, a virslik és a párizsik esetében. Ettől még aligha mondhatunk búcsút a húst csak nyomokban tartalmazó, olcsó termékeknek. A marketingesek és a szóviccbajnokok aranykora jöhet el a magyar húsiparban. Életbe lépett ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely az eddiginél szigorúbban határozza meg, mit lehet virslinek vagy párizsinak hívni. Annak viszont a szabályozók nem, csakis a fantázia szab határt, hogy a szigorítás után a termékkategóriából kieső élelmiszereket milyen néven forgalmazzák.

A gyártók és a forgalmazók előrelátásának köszönhetően már a szabály augusztus elsejei hatálybalépése előtt is találkozhatunk olyan termékekkel, amelyek első ránézésre még emlékeztetnek a valódi termékre, ám nevükben már nem. Találtunk rudacskákat, pálcikát, szeletet, jellemzően a legolcsóbb termékek között. És vurslit (így!) is, bár ez az elnevezés például évek létezik, nem a mostani szigorítás hozta elő.

Ezeknél a felvágottaknál tudhatjuk tehát: ha nem is veszélyesek az egészségre, ám összetételük nem felel meg az Élelmiszerkönyv egy évvel ezelőtt elfogadott előírásainak. Nézzük, melyek ezek:

A máj, májas, májkrém néven forgalmazott termékeknél 25 százalékos az elvárt májtartalom. Ha ezt nem éri el, „húskészítmény …% májtartalommal” néven kell árulni.

A májpástétomnak legalább 35 százalék májat kell tartalmaznia, kivéve, ha csirke vagy vízi szárnyas (például liba) mája az alapanyag, mert akkor 50 százalék az elvárt szint.

A felvágottak esetében a minimális hústartalom 50 százalék.

40 százalék helyett legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia a virslinek.

A krinolin és a csemege debreceni esetében a hústartalom 40 százalékról 55 százalékra nő, akárcsak a szafaládé esetében, amely eddig nem is szerepelt az Élelmiszerkönyvben.

A Zala felvágott hústartalmának el kell érnie a 60 százalékot.

A sütni való kolbásznak legalább 65 százaléknyi húst kell tartalmaznia.

Nem nevezhető húsnak a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM), de a felvágottak, a virsli, a párizsi, a krinolin, a szafaládé, a zalai és a nyári turista készítésénél is felhasználható, ám legfeljebb a tömeg 10 százalékát érheti el (a hústartalmon felül).

Túlzás lenne azt állítani, hogy a mechanikai szeparálás az élelmiszergyártás legszebb pillanatait idézné fel – már ha bárki azt gondolta volna, hogy a felvágottak a sertések, baromfik legértékesebb részéből készülnek. Az elkészítésük mindenesetre nem túl biztató: a hús leválasztása után a maradékot egy nagy nyomású szűrőn nyomják át, így különítik el a csontoktól a maradék izomszövetet.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy emberi fogyasztásra mennyire alkalmas ez a pasztaszerű termék. Igazán veszélyesnek csupán a marhából készült MSM-t ítélték, mivel a fejtéskor a pépbe kerülő csontpor a kergemarhakór kórokozójával lehet fertőzött, ám valódi minőséget aligha várhatunk a homogén, de a húson kívül ínakat, gerincvelőt, zsírt is tartalmazó terméktől.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének az elnöke szerint nem annyira rossz a helyzet: a mechanikailag szeparált hús minősége kicsit rosszabb, mint a színhús, ám még így is értékes alapanyag – mondta a hvg.hu-nak. A legfontosabb különbség talán az, hogy a bekeveredő csontportól kicsit magasabb a kalciumtartalma. Ha viszont nem használják fel, értékes alapanyag megy veszendőbe – ez Éder Tamás szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről szóló kezdeményezésekkel is szembemegy.

A szakember szerint az intézkedés hozzájárulhat az átlagos minőség javulásához. Azt is hozzátette azonban: az számít majd igazán, hogy a hatóságok mennyire tudják betartatni a szigorú szabályokat. Ha ez nem történik meg, az éppen a silány minőségű importtermékek gyártóinak kedvezhet, amelyek már eddig is komoly árversenybe hajszolták a magyar cégeket. Éder Tamás szkeptikus ezzel kapcsolatban: az ellenőrzéshez ugyanis bonyolult laborvizsgálatok elvégzése szükséges, míg a magyar gyártóknál a termelés során is ellenőrizhetnek, ami sokkal egyszerűbb.

Természetesen volt már arra példa, hogy a hatóság importterméket vont ki a forgalomból, mert az nem felelt meg még a minimumkövetelményeknek sem. A Nébih tavaly novemberben egy lengyel gyártmányú baromfivirslit vetetett le a polcokról, miután kiderült, hús helyett leginkább MSM-et tartalmazott, valódi hústartalma pedig mindössze 18 százalékos volt, holott már eddig is 40 százalék volt az elvárt minimum.

Elméletben azonban a címkék megfelelő tájékoztatást nyújtanak, vagyis a fogyasztó el tudja dönteni, hogy hajlandó többet fizetni például egy virsliért, vagy beéri az olcsóbb – és mostantól más néven is futó – hasonló termékkel. Ezek aligha fognak eltűnni a boltokból – véli a Hússzövetség elnöke. Mint fogalmazott:

az olcsó hústermékekre van igény, erről nem lehet megfeledkezni az EU harmadik legszegényebb országában.

Azt persze aligha gondolhatja bárki, hogy a hústartalom növelése után a felvágott egyből magas minőséget képviselő termékké avanzsál. Ebben része van annak is, hogy például a virsli esetében a többi 49 százalékban találunk szóját, burgonyakeményítőt, színezőnek kármint, ízfokozókat, de még Euchema-moszatot, guargumit és növényi rostokat is – sovány vigasz, hogy mindezeket leolvashatjuk a címkéről is.

Forrás:

hvg.hu

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Élelmiszer
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2017.12.12.
A tojás ára majdnem 20 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt
Az energia- és az élelmiszerárak miatt nőtt az infláció novemberben. A múlt hónapban főként az üzemanyagárak, valamint a tojás árának emelkedése miatt 2,5 százalékosra nőtt az infláció éves üteme - állapította meg Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője hétfőn az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: a pénzromlás mértéke az előző hónaphoz mérve is gyorsult. A tojás ára egyetlen hónap alatt majdnem 20 százalékkal emelkedett - tette hozzá.
Agrotrend - Beküldve: 22:34:0
2017.12.11.
A tojás, a tejtermékek, a vaj ára emelkedett a legjobban
Novemberben ismét 2,5 százalékos volt az éves infláció, az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Októberben 2,2 százalékosra csökkent az infláció a szeptemberi 2,5 százalékról. Január-novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.
Agrotrend - Beküldve: 23:41:18
2017.12.8.
Agrártudásexport és élelmiszer-biztonság
Folytatódik a magyar agrártudásexport Laoszba, erről írt alá megállapodást Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója pénteken a dél-kelet-ázsiai ország fővárosában Vientianéban. Az aláírás része volt annak az ünnepi eseménysorozatnak, amelyet a magyar-laoszi diplomáciai kapcsolatok 55. évfordulója alkalmából rendeztek Laoszban. Gyuricza Csaba az MTI-nek a helyszínről telefonon elmondta: a magyar-laoszi kapcsolatok, köztük az agrárkapcsolatok is, igen intenzívek.
Agroinform - Beküldve: 19:43:54
2017.12.7.
Közös érdek az élelmiszerkönyv aktualizálása
Egyeztetés zajlott a Szent István Egyetem és a Magyar Húsiparosok Szövetsége között az élelmiszerkönyv lehetséges módosításáról. Megbeszélést tartottak a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Hűtő- és Állatitermék Technológia Tanszékének és a Magyar Húsiparosok Szövetségének vezetői 2017. november 14-én. A Friedrich László tanszékvezető által kezdeményezett egyeztetés célja a tudományos élet és gyakorlati szakemberek közötti további a kapcsolatépítése volt.
Agrotrend - Beküldve: 20:8:50
2017.12.6.
Oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap a Makói petrezselyemgyökér is
A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az Európai Unió jóváhagyta, hogy a Makói petrezselyemgyökeret is oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel lássák el - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
Agrotrend - Beküldve: 0:3:12
2017.12.6.
Mintegy kétszáz termelő közel ezer terméke viseli a Nemzeti Parki Termék védjegyet
A védjegyre azok jogosultak, akik védett természeti területen, vagy Natura 2000 területen tevékenykednek, termékeik elsősorban helyi nyersanyagokból készülnek, a termék megjelenésével pedig jól reprezentálják a térség természeti, táji és kulturális sajtosságait. Mintegy kétszáz termelő közel ezer terméke viseli már a Nemzeti Parki Termék védjegyet, amelyet a kormány azért indított 2011-ben, hogy elismertté tegye a helyi termékeket - hangzott el a Nemzeti Parki Termék Körút ötödik állomásán, a Győr-Moson-Sopron megyei Sarródon, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósági központjában hétfőn.
Agrotrend - Beküldve: 0:3:7
2017.12.5.
Pattogatott kukorica-nagyhatalom vagyunk – a vetőmagtól a konyhakész termékig
Magyarország ezt az előkelő helyet a Mogyi Kft-nek köszönheti. Ismerjük meg ezt a sikeres vállalkozást és merítsünk ötletet – vagy akár termesszünk mi is gömbpopcornt! A Mogyi Magyarországon félezer alkalmazottal és 165 termelővel dolgozik együtt. A cégnek öt gyáregysége működik Magyarországon, 27 országban vannak jelen, ebből 7 országban - Romániában, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, Szerbiában, Montenegróban, Szlovákiában - saját leányvállalattal. A nettó árbevétel 42 százaléka belföldi értékesítésből, 58 százaléka exportból származik.
Agroinform - Beküldve: 0:24:2
2017.12.3.
Jövőre már talán nem csak ünnepekkor lesz népszerű a hal
A magyarok az ünnepekben főleg pontyot fogyasztanak, jövőre azonban jelentősen csökkenhet a halak ára a 27 százalékos áfa 5 százalékosra csökkentésének köszönhetően – nyilatkozta a Népszavának Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Kft. tulajdonosa. A lap pénteki száma szerint a magyarok alig öt-hat kiló halat esznek évente átlagosan, és ezzel az ország a lista végén kullog Európában.
Agrotrend - Beküldve: 22:47:10
2017.12.3.
Emelkedhet a globális sertéshústermelés
A Rabobank előrevetítése szerint a globális sertéshústermelés emelkedhet az idei év utolsó negyedévében, főként Kína, az USA, Kanada és Brazília kibocsátásának bővülése miatt. Kína az elmúlt hónapokban az egy évvel korábbinál kevesebb sertéshúst vásárolt a nemzetközi piacról, ugyanakkor az év végéig ez a tendencia megfordulhat. A Rabobank szakértői is az USA sertéshústermelésének emelkedését valószínűsítik a megfigyelt periódusban.
Agrotrend - Beküldve: 22:47:9
2017.12.3.
Az étkezési tojás csomagolóhelyi ára folyamatosan emelkedett az elmúlt hetekben
Az unióban egy hét alatt 4,8 százalékkal nőtt, Magyarországon a 44. héten 13 százalékos emelkedés volt az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi árában. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió tojás-termékimportja 34 százalékkal 11,3 ezer tonnára csökkent 2017 első nyolc hónapjában az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva – írja piaci jelentésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).
Agrotrend - Beküldve: 22:47:7
2017.12.1.
Zajlik az őszi lehalászás - egyre többször kerül magyar hal a családok asztalára
Több mint 1500 tonna halat - zömében pontyot - halásznak le ezekben a hetekben a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. tavain, hogy a karácsonyi kereskedelmi forgalomban értékesíthessék. Az egészségtudatos táplálkozás, a célzott kampányok, valamint az étkezési hal áfájának jövő év januári csökkentése megteremti a lehetőségét annak, hogy a halfogyasztás tovább nőjön hazánkban – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Hortobágyi Halgazdaság Zrt-nél tett látogatása során.
Agrotrend - Beküldve: 16:8:30
2017.11.30.
Magukhoz tértek a méhek a napraforgó idejére - eredményes évet zárhatnak a méhészek
A múlt téli komoly méhpusztulás ellenére eredményes évet zárhatnak a méhészek. Repce és akácméz kevesebb lett, de a napraforgó kiválóan mézelt. Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke kifejtette, tavaly télen a méhállomány majdnem negyede elpusztult vagy legyengült a kemény hideg és az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. Az állomány a repce és az akác virágzására nem tudta összeszedni magát, így repcemézből nagyon gyenge, akácból gyenge-közepes évet zártak a méhészek.
Agrotrend - Beküldve: 18:48:32
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 34856db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120