Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2017. 10. 19.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Mostantól a virsli jobb lesz ugyan, de mi lesz a silány utánzatokkal?

Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a felvágottak, a virslik és a párizsik esetében. Ettől még aligha mondhatunk búcsút a húst csak nyomokban tartalmazó, olcsó termékeknek. A marketingesek és a szóviccbajnokok aranykora jöhet el a magyar húsiparban. Életbe lépett ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely az eddiginél szigorúbban határozza meg, mit lehet virslinek vagy párizsinak hívni. Annak viszont a szabályozók nem, csakis a fantázia szab határt, hogy a szigorítás után a termékkategóriából kieső élelmiszereket milyen néven forgalmazzák.

A gyártók és a forgalmazók előrelátásának köszönhetően már a szabály augusztus elsejei hatálybalépése előtt is találkozhatunk olyan termékekkel, amelyek első ránézésre még emlékeztetnek a valódi termékre, ám nevükben már nem. Találtunk rudacskákat, pálcikát, szeletet, jellemzően a legolcsóbb termékek között. És vurslit (így!) is, bár ez az elnevezés például évek létezik, nem a mostani szigorítás hozta elő.

Ezeknél a felvágottaknál tudhatjuk tehát: ha nem is veszélyesek az egészségre, ám összetételük nem felel meg az Élelmiszerkönyv egy évvel ezelőtt elfogadott előírásainak. Nézzük, melyek ezek:

A máj, májas, májkrém néven forgalmazott termékeknél 25 százalékos az elvárt májtartalom. Ha ezt nem éri el, „húskészítmény …% májtartalommal” néven kell árulni.

A májpástétomnak legalább 35 százalék májat kell tartalmaznia, kivéve, ha csirke vagy vízi szárnyas (például liba) mája az alapanyag, mert akkor 50 százalék az elvárt szint.

A felvágottak esetében a minimális hústartalom 50 százalék.

40 százalék helyett legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia a virslinek.

A krinolin és a csemege debreceni esetében a hústartalom 40 százalékról 55 százalékra nő, akárcsak a szafaládé esetében, amely eddig nem is szerepelt az Élelmiszerkönyvben.

A Zala felvágott hústartalmának el kell érnie a 60 százalékot.

A sütni való kolbásznak legalább 65 százaléknyi húst kell tartalmaznia.

Nem nevezhető húsnak a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM), de a felvágottak, a virsli, a párizsi, a krinolin, a szafaládé, a zalai és a nyári turista készítésénél is felhasználható, ám legfeljebb a tömeg 10 százalékát érheti el (a hústartalmon felül).

Túlzás lenne azt állítani, hogy a mechanikai szeparálás az élelmiszergyártás legszebb pillanatait idézné fel – már ha bárki azt gondolta volna, hogy a felvágottak a sertések, baromfik legértékesebb részéből készülnek. Az elkészítésük mindenesetre nem túl biztató: a hús leválasztása után a maradékot egy nagy nyomású szűrőn nyomják át, így különítik el a csontoktól a maradék izomszövetet.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy emberi fogyasztásra mennyire alkalmas ez a pasztaszerű termék. Igazán veszélyesnek csupán a marhából készült MSM-t ítélték, mivel a fejtéskor a pépbe kerülő csontpor a kergemarhakór kórokozójával lehet fertőzött, ám valódi minőséget aligha várhatunk a homogén, de a húson kívül ínakat, gerincvelőt, zsírt is tartalmazó terméktől.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének az elnöke szerint nem annyira rossz a helyzet: a mechanikailag szeparált hús minősége kicsit rosszabb, mint a színhús, ám még így is értékes alapanyag – mondta a hvg.hu-nak. A legfontosabb különbség talán az, hogy a bekeveredő csontportól kicsit magasabb a kalciumtartalma. Ha viszont nem használják fel, értékes alapanyag megy veszendőbe – ez Éder Tamás szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről szóló kezdeményezésekkel is szembemegy.

A szakember szerint az intézkedés hozzájárulhat az átlagos minőség javulásához. Azt is hozzátette azonban: az számít majd igazán, hogy a hatóságok mennyire tudják betartatni a szigorú szabályokat. Ha ez nem történik meg, az éppen a silány minőségű importtermékek gyártóinak kedvezhet, amelyek már eddig is komoly árversenybe hajszolták a magyar cégeket. Éder Tamás szkeptikus ezzel kapcsolatban: az ellenőrzéshez ugyanis bonyolult laborvizsgálatok elvégzése szükséges, míg a magyar gyártóknál a termelés során is ellenőrizhetnek, ami sokkal egyszerűbb.

Természetesen volt már arra példa, hogy a hatóság importterméket vont ki a forgalomból, mert az nem felelt meg még a minimumkövetelményeknek sem. A Nébih tavaly novemberben egy lengyel gyártmányú baromfivirslit vetetett le a polcokról, miután kiderült, hús helyett leginkább MSM-et tartalmazott, valódi hústartalma pedig mindössze 18 százalékos volt, holott már eddig is 40 százalék volt az elvárt minimum.

Elméletben azonban a címkék megfelelő tájékoztatást nyújtanak, vagyis a fogyasztó el tudja dönteni, hogy hajlandó többet fizetni például egy virsliért, vagy beéri az olcsóbb – és mostantól más néven is futó – hasonló termékkel. Ezek aligha fognak eltűnni a boltokból – véli a Hússzövetség elnöke. Mint fogalmazott:

az olcsó hústermékekre van igény, erről nem lehet megfeledkezni az EU harmadik legszegényebb országában.

Azt persze aligha gondolhatja bárki, hogy a hústartalom növelése után a felvágott egyből magas minőséget képviselő termékké avanzsál. Ebben része van annak is, hogy például a virsli esetében a többi 49 százalékban találunk szóját, burgonyakeményítőt, színezőnek kármint, ízfokozókat, de még Euchema-moszatot, guargumit és növényi rostokat is – sovány vigasz, hogy mindezeket leolvashatjuk a címkéről is.

Forrás:

hvg.hu

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Élelmiszer
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2017.10.17.
Kerüljön nyúl az Ön gazdaságába – és az asztalára is!
A Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint sikeres volt a nyúlhúsfogyasztás növelésére indított idei kampány. Ugron Ákos a promóciós programot lezáró debrecen-józsai szüreti napon és nyúlhúsfőző-versenyen tartott szombati sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a nyúlhúsfogyasztás növelése érdekében júniusban indított kampányt a szaktárca támogatásával a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agrármarketing Centrummal közösen.
Agroinform - Beküldve: 0:0:50
2017.10.15.
Fejenként 250-500 forinttal kell többet fizetnünk, ha most drágul a liszt
Várhatóan keresztül tudják vinni partnereiknél áremelési törekvéseiket a malomipari vállalkozások, így 5-10 százalékkal növelhetik a liszt átadási árát. Ha a drágulás megjelenik a fogyasztói árakban, éves szinten egy átlagfogyasztónak 250-500 forintos pluszkiadással kell számolnia. Egyes meghatározó malomipari cégek már augusztusban emelték a liszt árát, mások pedig szeptember-októberben hajtották, illetve hajtják végre a drágítást – nyilatkozták az agrárszektor.hu-nak iparági szakértők.
Agrárszektor - Beküldve: 20:26:11
2017.10.12.
Könnyített pályázati feltételek
Módosult a VP3-4.2.1-15 pályázati felhívás, amely a Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban címmel jelent meg. A pályázati felhívás létszámtartásra és létszámnövelésre vonatkozó kötelezettségeket tartalmazó előírását könnyítették, tekintettel arra, hogy az eredeti kiírásban a megvalósítási időszakban is fenn kellett tartani munkavállalók foglalkoztatása esetén a bázislétszámot, és a foglalkoztatottak bővítésére tett vállalást. A bázislétszámot a benyújtást megelőző naptári év foglalkoztatottakra vonatkozó átlaglétszáma adja.
Agroinform - Beküldve: 1:24:40
2017.10.11.
Élénkült az európai uborkakereskedelem
Az utóbbi években az uborka piacán hatalmas forgalom bonyolódott, az ENSZ legfrissebb, 2016-ról szóló statisztikai adatai alapján elérte a 2,71 milliárd eurót. A legtöbb uborkát az USA és Németország vásárolja fel, utóbbi az erősödő magyar export fő piaca is. De a hazai termelés nem meghatározó Európában, és bár a friss fogyasztásra szánt mennyiség nőtt tavaly, az ipari felhasználásúé esett. A világpiacon a legnagyobb uborka felvásárlók közé tartozik az Egyesült Államok 873 000 tonnával (34 százalékkal), Németország 457 000 tonnával (17 százalékkal), és az Egyesült Királyság 168 000 tonnával (6,5 százalékkal). Ez a három ország a világon megtermelt minden tízedik uborkából hatot
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:59:4
2017.10.11.
Csomagolással is lehet tanítani
100 százalékban lebomló csomagolás és közösségi komposztáló – csak néhány programelem az élelmiszeripar meghatározó beszállítójává vált STARFOL Plusz Csomagolástechnikai Kft. társadalmi felelősségvállalási programjából, amik megmutatják, hogy a csomagolással is lehet tanítani. A CSR kezdeményezéseiért K&H családi vállalatok kiválósági díjat kapott cég innovatív csomagolásaival a környezetvédelmi és fogyasztói igényeknek megfelelésen túl a legfiatalabbak oktatásában is részt kíván venni, megmutatva a környezetvédelem fontosságát és lehetőségeit.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:58:57
2017.10.10.
Nem biztos, hogy véget ért a nyáron kezdődött tojásbotrány
Annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben már nem találtak újabb szennyezett tojásszállítmányt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei az országban, az óvatosság továbbra is indokolt – írja a Magyar Idők. A hatóság azt tanácsolja, hogy a fogyasztók alaposan nézzék meg, mit tesznek a kosarukba, a termelők pedig csak megbízható forrásból szerezzék be az állományok kezelésére használt szereket.
Agrotrend - Beküldve: 23:58:22
2017.10.10.
Újra hallat magáról Budapest első városi méhészete
Budapest – és Magyarország – első városi méhészetét a frankfurti finger művészcsoport (Florian Haas, Andreas Wolf) és Erdődi Katalin kurátor 2013-ban a Műcsarnok hátsó teraszán nyitotta meg. A projekt a kortárs művészetet ötvözte egy társadalmilag elkötelezett, közösségi kezdeményezéssel: a művészek egy közel negyvenfős „vegyes méhészcsoportot” hoztak létre, amely különböző hátterű és élethelyzetű embereknek adott lehetőséget arra, hogy együtt tanuljanak a városi méhészkedésről, és egy helyi méhész közreműködésével közösen gondozzák a Közösségi Méz méhcsaládjait. A kísérlet nagyon sikeres volt, hiszen 2013 júliusa és augusztusa között összesen 65 kiló budapesti mézet pergettek a Műcsarnok teraszán.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:58:15
2017.10.9.
Élénkült az európai uborkakereskedelem
Az utóbbi években az uborka piacán hatalmas forgalom bonyolódott, az ENSZ legfrissebb, 2016-ról szóló statisztikai adatai alapján elérte a 2,71 milliárd eurót. A legtöbb uborkát az USA és Németország vásárolja fel, utóbbi az erősödő magyar export fő piaca is. De a hazai termelés nem meghatározó Európában, és bár a friss fogyasztásra szánt mennyiség nőtt tavaly, az ipari felhasználásúé esett. A világpiacon a legnagyobb uborka felvásárlók közé tartozik az Egyesült Államok 873 000 tonnával (34 százalékkal), Németország 457 000 tonnával (17 százalékkal), és az Egyesült Királyság 168 000 tonnával (6,5 százalékkal). Ez a három ország a világon megtermelt minden tízedik uborkából hatot megvásárolt, összességében az értékesített mennyiség 58,6 százalékát.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:8:41
2017.10.8.
Veri az importot a zalai
A Kivitermesztés költségigényes vállalkozás, de a befektetés már a hetedik év végére megtérülhet. Miklós Ákos Márton a Zala megyei Becsehelyen vágott bele a nem mindennapi munkába: nemcsak a haszon, hanem az egzotikus növények iránti olthatatlan szenvedélye is hajtotta. Miért nem nőnek nálunk is ilyen növények és gyümölcsök? – leginkább ez a kérdés foglalkoztatta Miklós Ákos Mártont, amikor a szüleivel a Földközi-tenger partján nyaralt. Már gyerekként kereste a választ: falta az erre vonatkozó irodalmat, huszonéves korára alapos ismeretet szerzett számos, hétköznapinak nem mondható növényfajtáról.
Szabad Föld - Beküldve: 23:50:41
2017.10.7.
A ritkaságnak számító hársméz lett az első Baranyában
Az országos viszonylatban ritka méztípusnak számító hársméz lett a „Megye méze” a múlt hétvégén megrendezett szentlőrinci Mézes-Mázas Napon. Kilencven mézet kóstolt végig a négy tagú zsűri a III. Baranyai Mézés-Mázas Nap alkalmából meghirdetett mézversenyen. A Rendezvény Centrumban megrendezett méhészeti eszközök kiállításán és vásárán pedig az ország minden jelentősebb gyártója és kereskedője képviseltette magát, így a baranyai méhészeknek házhoz hozták a legkorszerűbb technikát is – írja a Baranya megyei hírportál.
Agrotrend - Beküldve: 23:15:17
2017.10.7.
A legjobbat a legközelebbről - termékdíjas erdei virágméz
Az OMÉK Erdei élelmiszer termék díját idén Kutasi Tamás okleveles méhészmester vehette át erdei virágmézéért. Mint a hivatalos bemutatásban olvasható, méhészete teljesen organikus fenntartású. A területi sokszínűség a mézek ízében is fellelhető, törekszik a mézfajták minél jobb elkülönítésére. Sikerének alapja, hogy mézeiből semmit nem vesz el és semmit nem ad hozzá. A díjat Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter adták át a vásár nyitóünnepségén szeptember 20-án.
Agrotrend - Beküldve: 23:15:6
2017.10.5.
Útmutató a kistermelői élelmiszer-előállítók számára
A kistermelői élelmiszer-előállítás és -értékesítés jó higiéniai gyakorlatát összefoglaló útmutató készült az élelmiszer-előállító kistermelőknek, amely segít kiigazodni a vonatkozó jogszabályok értelmezésében, irányt mutatva az általuk végezhető tevékenységek, elvárt igazolások, nyilvántartások és jelölések rendszerében. Az iránymutató dokumentum részletesen ismerteti, hogy milyen tevékenységeket folytathatnak a kistermelők, milyen igazolásokkal kell rendelkezniük, továbbá milyen nyilvántartásokat kell vezetniük.
Agrotrend - Beküldve: 23:31:16
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 34376db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120