Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2017. 8. 21.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Mostantól a virsli jobb lesz ugyan, de mi lesz a silány utánzatokkal?

Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a felvágottak, a virslik és a párizsik esetében. Ettől még aligha mondhatunk búcsút a húst csak nyomokban tartalmazó, olcsó termékeknek. A marketingesek és a szóviccbajnokok aranykora jöhet el a magyar húsiparban. Életbe lépett ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely az eddiginél szigorúbban határozza meg, mit lehet virslinek vagy párizsinak hívni. Annak viszont a szabályozók nem, csakis a fantázia szab határt, hogy a szigorítás után a termékkategóriából kieső élelmiszereket milyen néven forgalmazzák.

A gyártók és a forgalmazók előrelátásának köszönhetően már a szabály augusztus elsejei hatálybalépése előtt is találkozhatunk olyan termékekkel, amelyek első ránézésre még emlékeztetnek a valódi termékre, ám nevükben már nem. Találtunk rudacskákat, pálcikát, szeletet, jellemzően a legolcsóbb termékek között. És vurslit (így!) is, bár ez az elnevezés például évek létezik, nem a mostani szigorítás hozta elő.

Ezeknél a felvágottaknál tudhatjuk tehát: ha nem is veszélyesek az egészségre, ám összetételük nem felel meg az Élelmiszerkönyv egy évvel ezelőtt elfogadott előírásainak. Nézzük, melyek ezek:

A máj, májas, májkrém néven forgalmazott termékeknél 25 százalékos az elvárt májtartalom. Ha ezt nem éri el, „húskészítmény …% májtartalommal” néven kell árulni.

A májpástétomnak legalább 35 százalék májat kell tartalmaznia, kivéve, ha csirke vagy vízi szárnyas (például liba) mája az alapanyag, mert akkor 50 százalék az elvárt szint.

A felvágottak esetében a minimális hústartalom 50 százalék.

40 százalék helyett legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia a virslinek.

A krinolin és a csemege debreceni esetében a hústartalom 40 százalékról 55 százalékra nő, akárcsak a szafaládé esetében, amely eddig nem is szerepelt az Élelmiszerkönyvben.

A Zala felvágott hústartalmának el kell érnie a 60 százalékot.

A sütni való kolbásznak legalább 65 százaléknyi húst kell tartalmaznia.

Nem nevezhető húsnak a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM), de a felvágottak, a virsli, a párizsi, a krinolin, a szafaládé, a zalai és a nyári turista készítésénél is felhasználható, ám legfeljebb a tömeg 10 százalékát érheti el (a hústartalmon felül).

Túlzás lenne azt állítani, hogy a mechanikai szeparálás az élelmiszergyártás legszebb pillanatait idézné fel – már ha bárki azt gondolta volna, hogy a felvágottak a sertések, baromfik legértékesebb részéből készülnek. Az elkészítésük mindenesetre nem túl biztató: a hús leválasztása után a maradékot egy nagy nyomású szűrőn nyomják át, így különítik el a csontoktól a maradék izomszövetet.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy emberi fogyasztásra mennyire alkalmas ez a pasztaszerű termék. Igazán veszélyesnek csupán a marhából készült MSM-t ítélték, mivel a fejtéskor a pépbe kerülő csontpor a kergemarhakór kórokozójával lehet fertőzött, ám valódi minőséget aligha várhatunk a homogén, de a húson kívül ínakat, gerincvelőt, zsírt is tartalmazó terméktől.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének az elnöke szerint nem annyira rossz a helyzet: a mechanikailag szeparált hús minősége kicsit rosszabb, mint a színhús, ám még így is értékes alapanyag – mondta a hvg.hu-nak. A legfontosabb különbség talán az, hogy a bekeveredő csontportól kicsit magasabb a kalciumtartalma. Ha viszont nem használják fel, értékes alapanyag megy veszendőbe – ez Éder Tamás szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről szóló kezdeményezésekkel is szembemegy.

A szakember szerint az intézkedés hozzájárulhat az átlagos minőség javulásához. Azt is hozzátette azonban: az számít majd igazán, hogy a hatóságok mennyire tudják betartatni a szigorú szabályokat. Ha ez nem történik meg, az éppen a silány minőségű importtermékek gyártóinak kedvezhet, amelyek már eddig is komoly árversenybe hajszolták a magyar cégeket. Éder Tamás szkeptikus ezzel kapcsolatban: az ellenőrzéshez ugyanis bonyolult laborvizsgálatok elvégzése szükséges, míg a magyar gyártóknál a termelés során is ellenőrizhetnek, ami sokkal egyszerűbb.

Természetesen volt már arra példa, hogy a hatóság importterméket vont ki a forgalomból, mert az nem felelt meg még a minimumkövetelményeknek sem. A Nébih tavaly novemberben egy lengyel gyártmányú baromfivirslit vetetett le a polcokról, miután kiderült, hús helyett leginkább MSM-et tartalmazott, valódi hústartalma pedig mindössze 18 százalékos volt, holott már eddig is 40 százalék volt az elvárt minimum.

Elméletben azonban a címkék megfelelő tájékoztatást nyújtanak, vagyis a fogyasztó el tudja dönteni, hogy hajlandó többet fizetni például egy virsliért, vagy beéri az olcsóbb – és mostantól más néven is futó – hasonló termékkel. Ezek aligha fognak eltűnni a boltokból – véli a Hússzövetség elnöke. Mint fogalmazott:

az olcsó hústermékekre van igény, erről nem lehet megfeledkezni az EU harmadik legszegényebb országában.

Azt persze aligha gondolhatja bárki, hogy a hústartalom növelése után a felvágott egyből magas minőséget képviselő termékké avanzsál. Ebben része van annak is, hogy például a virsli esetében a többi 49 százalékban találunk szóját, burgonyakeményítőt, színezőnek kármint, ízfokozókat, de még Euchema-moszatot, guargumit és növényi rostokat is – sovány vigasz, hogy mindezeket leolvashatjuk a címkéről is.

Forrás:

hvg.hu

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Élelmiszer
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2017.8.21.
Nem tisztul a tojásügy – vegyük a friss hazai tojást!
Amíg a fipronillal szennyezett tojások ügye Európában nem tisztul le, addig Magyarországon a fogyasztók inkább a friss és jó minőségű, fipronil mentes magyar tojásokat válasszák - mondta Pleva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) élelmiszer és takarmánybiztonsági igazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Az igazgató felidézte, hogy a fipronillal szennyezett hollandiai tojások miatt kialakult helyzet több mint két hete kezdődött, akkor Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkára elrendelte valamennyi külföldről érkező tojásszállítmány vizsgálatát, ezt a NÉBIH azóta is végzi.
Agrotrend - Beküldve: 23:59:22
2017.8.21.
Javíthatja a nyúltenyésztők helyzetét a fogyasztás növelése
Növelni kell a nyúlhús fogyasztását Magyarországon ahhoz, hogy stabilizálni lehessen a nyúltenyésztők helyzetét - jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Debrecenben. Nagy István, a Farmer Expón rendezett nyúltenyésztési fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta: a nyúltenyésztés a rendszerváltás után kifejezetten exportorientált ágazattá vált, a Magyarországon előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül.
Agrotrend - Beküldve: 23:59:19
2017.8.21.
Veszélyes vagy sem a gombaméreg a kenyérben?
Az aratás környékén minden évben fellángolnak a gabonákban található gombatoxinok veszélyeiről szóló viták. Eközben a vásárlók továbbra is fogyasztanak kenyeret, pékárut vagy gabonapelyhet, mégsem történnek tömeges, vagy súlyos megbetegedések. Ugyanakkor egyre több háztartásban otthon dolgozzák fel a megvásárolt gabonát, ami viszont veszéllyel járhat, ezért ezeket érdemes a bevizsgáltatni a legveszélyesebb toxinokra.
Agrárszektor - Beküldve: 23:59:16
2017.8.20.
Magyar méztermékek a gasztronómiai elitklubban
A magyar márka Dr. Honey-méz ismét díjakat söpört be a 2017-es Great Taste Awardon. Ezúttal a gyártó cég két különleges terméke nyerte el a zsűri tetszését. A Great Taste, a világ egyik legnagyobb presztízsű díja az élelmiszeriparban, amelyet a vakkóstolás során ténylegesen legjobbnak bizonyuló élelmiszereknek és italoknak ítél oda a zsűri elismeréseit. Most nyilvánosságra hozták a 2017-es díjazott termékek listáját.
Agrotrend - Beküldve: 20:27:6
2017.8.19.
Berobbant az új magyar sör: háromszor annyi fogy, mint gondolták
Meglepte a hazai sörszakmát, sőt, még magát a gyártót is a Soproni IPA sikere: az agrárszektor.hu információi szerint nemcsak a boltokban fogynak gyorsan a készletek, hanem a szórakozóhelyeken, éttermekben is folyamatosan növeli a disztribúciót a gyártó HEINEKEN Hungária. A helyzetre a konkurencia is reagál: az idei nyáron egyre több sörkülönlegességgel találkozhat a magyar átlagfogyasztó.
Agrárszektor - Beküldve: 20:53:50
2017.8.18.
A hazai tojás malmára hajthatja a vizet a holland tojásbotrány
Egyelőre hazánkban nem találtak atkairtóval szennyezett külföldi tojást a hatóságok, északi szomszédunknál többcsomagnyi gyanús áru került elő egy raktárból. A Lengyelországból érkezett árukról egyelőre nem lehet tudni, hogy tartalmaznak-e szermaradványt, de a hónap végéig minden beérkező tételt megvizsgálnak. Bár a hazai boltokba szinte biztos, hogy nem került rovarölő szerrel fertőzött tojás, a több nyugat-európai országot érintő botrány közvetett módon a magyar tojáspiacra is hatással lehet.
Agrotrend - Beküldve: 23:33:38
2017.8.15.
Jó áron veszik a szilvát
Bár sok új fajtáról szó esett Kecelen, a szilva szakmai napon, úgy tűnik, konzervatív marad a fajtahasználatunk, amit piaci és környezeti tényezők is magyaráznak. Nyugat-Európában keresett a lepotica-típusú szilva. Az idén az európai fagykárok miatt különösen jól húz a piac, de nem szabad megfeledkeznünk arról, mennyi megoldandó probléma van az ágazatban. A rendezvény egyik szervezője, az évenként mintegy 3000 tonna szilvát exportáló Fresh Fruit Tész vezetője, Juhos Csaba elmondta, hogy ennek a mennyiségnek közel a fele Cacanska lepotica, ezen kívül elsősorban Cacanska rana, President és Stanley fajtákat termesztenek a tész tagjai. Kecel környékén korán érnek a gyümölcsök, az első szilvaszállítmányokat július elején tudják indítani a Cacanska rana fajtából, a szüret pedig szeptemberben zárul a Presidenttel.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 1:26:36
2017.8.15.
Nem emelkedik a tojás ára a botrány ellenére
A szennyezett tojások mennyisége önmagában ugyan nagy, azonban az európai termeléshez képest kis volumen. A szennyezett tojások darabszáma és volumene nem éri el azt a szintet, hogy az árban változást okozzon, azonban a piaci folyamatokat befolyásolhatja - mondta Nagy Attila, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Agrotrend - Beküldve: 1:25:44
2017.8.15.
Tartósítószer mentes technológiára váltott a Gloster konzervgyára
Uniós és hazai forrásból csaknem 1,3 milliárd forintot fordított konzervgyártási technológiájának fejlesztésére, a tartósítószerek mellőzése érdekében a máriapócsi Gloster Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. - közölte a társaság az MTI-vel. A társaság olyan technológiát fejlesztett ki, melynek során a konzervek tartósításhoz nem alkalmaznak tartósítószert vagy egyéb mesterséges adalékanyagot, helyette vákuumzárási és hőkezelési eljárást alkalmaznak. Az üzemcsarnokot is bővítették. A beruházásnak köszönhetően a vállalat 78 munkahelyet tudott megőrizni és nyolc új álláshelyet teremtett.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 1:25:42
2017.8.14.
Reménykednek a termelők, emelkedhet a méz ára
Argentínában és Amerikában kriminális rossz volt a termés, azonban az Ukrán import lenyomta az árakat. Ősszel viszont helyre billenhet a magyar termelők helyzete. Hiába volt gyenge a termés Argentínában, kínálati piac alakult ki Európában, többek közt Magyarországon is, és ez az év eleji szintre vetette vissza a felvásárlási árakat – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. A vegyes mézet a szezon kezdetén 700-750 forintos kilónkénti áron tudták eladni a méhészek, ami fokozatosan visszaesett 550-600 forintra, körülbelül három hete pedig le is állt a felvásárlás.
Agroinform - Beküldve: 23:53:8
2017.8.13.
Mostantól a virsli jobb lesz ugyan, de mi lesz a silány utánzatokkal?
Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a felvágottak, a virslik és a párizsik esetében. Ettől még aligha mondhatunk búcsút a húst csak nyomokban tartalmazó, olcsó termékeknek. A marketingesek és a szóviccbajnokok aranykora jöhet el a magyar húsiparban. Életbe lépett ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely az eddiginél szigorúbban határozza meg, mit lehet virslinek vagy párizsinak hívni. Annak viszont a szabályozók nem, csakis a fantázia szab határt, hogy a szigorítás után a termékkategóriából kieső élelmiszereket milyen néven forgalmazzák.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:43:10
2017.8.13.
Finom az idei barack, csak kevés
Minél magasabb a hőmérséklet, annál több kopasz őszibarack és nektarin fogy Magyarországon, a sláger a sárga húsú őszibarack. A meleg időjárás kifejezetten jó hatással van a barack minőségére, a tavaszi fagyok miatt azonban jóval kevesebb gyümölcs kerül idén a kereskedelembe. Az őszibarack a dinnyéhez hasonlóan „kánikulagyümölcs”, fő fogyasztási időszaka a nyár közepe és második fele, vagyis most a napokban fogy belőle a legtöbb. Az őszibarackok közül a sárga vagy a fehér húsú egyaránt kedvelt, de ugyanolyan népszerű a molyhos héjú illetve a kopasz típus is, a nektarinból pedig a sárga vagy fehér húsú.
Agrárszektor - Beküldve: 22:43:3
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 33936db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120