Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2017. 8. 21.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Jóllakott kannibálok

Még sehol a világon nem sikerült senkinek, ami idehaza egyik tógazdaságunk kísérleti üzemében megvalósult. Olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel az eddigi 20 százalék helyett már 80-90 százalékban sikerült a nagyobb – 6-10 centis – előnevelt kis csukákat felnevelni. Egyúttal megoldódhat a csatornák elhínárosodásának gondja is. A steril amur horgászhatóvá alakítja tavaink és csatornáink medrét, javítja a vízáteresztő képességet, s nem mellékesen élvezetes a fogása és a hal húsa is.

Az éghajlat változásával egy időben legalább 20-30 százalékkal nagyobb tömegű vízinövény termelődik a természetes vizeinkben, legyen szó horgásztavakról, belvíz- vagy árvízelvezető csatornákról.

Ez egyértelmű jele az utolsó évtized erős felmelegedésének és a vízinövények – hínár, sás, nád – megnyúlt tenyészidejének. Így a drága pénzen kikotort csatornákat két év alatt úgy benövik, hogy szinte leállítják a vízáramlást. Vízáteresztő képességük minimális lesz, holott éppen az a feladatuk, hogy sok víz (bel-, árvíz, nagy esők stb.) idején gyorsan csökkenthessék és mielőbb elvezessék a felesleget, illetve igény esetén az öntözéshez adjanak vízkivételi lehetőséget.

Amúgy a vízinövények nem kevés hasznos vizet használnak el előlünk: egy-egy nádtő naponta, hogy hűtse magát, tíz litert párologtat! A sok és nagy tömegű vízinövény ősszel, a fagyokkal elpusztul és lebomlik, így a következő évben még több tápanyag áll az új növénygeneráció rendelkezésére, gyorsítva a medrek feltöltődését. Míg korábban évente egy idényben 2-3 mechanikai kaszálással ideiglenesen meg lehetett tisztítani a csatornák medrét, manapság már 4-5 ilyen – sok pénzt, embert és környezetszennyező motoros gépet, traktort, kotróalkalmatosságot igénylő – beavatkozás elegendő csak.

A rendszerváltás előtti években még engedélyezték, hogy ezt a munkát az amurra bízzák, amely kimondottan a vízben tenyésző növények fogyasztásából él. A mintegy 50 éve keletről importált, tehát nem őshonos amur az egyetlen, amely képes tisztán tartani a tavakat, csatornákat, segíti a vízkormányzást, s nem mellékesen kiváló a húsa, és az egyik legkeresettebb, nagyon jól küzdő, békés sporthal a horgászok számára. Egy nagy baj van vele: szaporodóképes nem őshonos hal, a természetvédelmi irányelvek miatt kihelyezése a természetes vizekbe tilos. (Az általa „eltüntetett” növényzet eredetileg őshonos halaink élő-, táplálkozó-, búvó- és szaporodóhelye is egyúttal.)

Az Aranyponty Halászati Zrt. keltetőházában – a keszthelyi Georgikon Egyetemmel közösen – termékeny ikrakezelési megoldást kísérleteztek ki, amelynek hatására az ikrából kikelő amurlárva steril lesz, azaz felnevelve 1-2 nyaras korában a természetes vizekbe is kiengedhető, hiszen az uniós és a hazai irányelvek csak a szaporodóképes egyedek kihelyezését tiltják – tájékoztatta lapunkat Lévai Ferenc, a rétimajori Aranyponty Zrt. vezetője. Nagyon sok kérdésre kell még választ kapni, így például arra is, hogy az amur táplálkozása során mely növényfajokat részesíti előnyben és melyeket kevésbé, vagy hogy a meglévő vízinövényzet tömegének függvényében miképpen számoljuk ki az egy hektárra kihelyezhető amurok számát. Ha a válaszok megszületnek, reméljük, a védett vízinövényekért aggódó természetvédők is megnyugodhatnak.

A sterilitást műszeres vérvétellel kontrollálják, és csak a 90% feletti eredmény fogadható el. A steril amurra óriási lesz a kereslet, bár ahhoz, hogy a vízinövényzet számottevő csökkenése álljon be természetes vizeinken, minden halszaporító üzemnek steril amurt kellene előállítania.

A rétimajori cég másik rendkívülinek tartott fejlesztése a csuka mesterséges neveléséhez kapcsolódik.

A cél az volt, hogy a mesterségesen szaporított csukalárvából minél nagyobb méretűeket tudjanak nevelni, hogy így ellenállóbbak legyenek és többen érjék meg a horogérett kort. Eddig ugyanis 3-3,5 centis korukig medencékben, tápon nevelték, utána a csuka agresszív lesz, ragadozni kezd, kannibállá válik – a nagyobbak megeszik vagy halálra sebzik a kisebbeket –, és százból csak 20 éri meg a 6-7 centis méretet. A 3-3,5 centis kis csuka viszont még nagyon törékeny, a természetes vizekbe kihelyezve csak akkor marad meg igazán, ha sok a táplálékszervezetnek számító plankton és a viharmentes jó idő. Hasznosabb lenne egy hónappal később, kétszeres méretig nevelni, majd a nagyobb testű állományt kihelyezni, hogy a már elívott kárász- és törpeharcsalárvát fogyassza. Nagy eredmény, hogy mindezt sikerült elérni: a technológiában száraz táppal etetik és magas hengerben nevelik az állatokat.

A legéhesebb és falánk egyedek így a tápot a vízfelszínhez közel, a kevésbé éhes kisebbek a henger közepén és alján kapják el.

A száraz táp az emésztés során vizet vesz fel, eltelíti és jóllakottá teszi a kis csukát. A henger alak miatt a hal nem lát ki, körbe-körbeúszva a sok fajtársa mellett önmagát látja, sokszor odakap az üvegfalhoz, a saját tükörképéhez.

Ez néhányszor ismétlődik, majd miután zsákmány nélkül marad a kísérlet, a halacskák egy idő után ráunnak – és ami a fő: a szomszédos társaikat sem zavarják tovább.

Az újítással sikerült 20-ról 80-90 százalékra növelni a nagyobb méretű, mesterségesen nevelt kis csukák arányát. Ennek a halnak óriási a piaca kül- és belföldön egyaránt.

Nincs annyi 7-8 cm-es előnevelt csuka, amit a horgászok ne vennének át, illetve az a mennyiségű csukahús, amit a gasztro- és sporthorgászpiac ne venne meg a termelő számára is nagyon jó áron.

A csukák óriási szolgálatot tesznek a nem kívánatos kárász-, törpeharcsa- és keszegivadékok korai felfalásával. Ez azért is fontos, mert természetes vizeinkben kevés a ragadozó – így a csuka is –, ugyanakkor sok az értéktelen apró hal.

Csak 3-4 évente alakul úgy, hogy az idő- és vízjárás kedvezzen a természetes ívású csuka megmaradásának.

A többi évben elmarad az ívás, mert a kritikus első hónapban elpusztul az ivadék.

Munkatársunktól

Áttörést hoz az új technológia a keresett csuka mesterséges

előnevelésében – Fotó: Fent Győző

Szabad Föld

Téma: Kutatás
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2017.8.16.
Ígéretes takaró a bioszén a hígtrágya lagúnák tetején
A trágya hozzátartozik az állattartáshoz. Hasznos tápanyagforrás lehet a talajok számára, a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen értékes nitrogént, foszfort és káliumot juttat vissza. Azonban a trágyával sok gond is van. Az orrfacsaró bűz, a gázkibocsátás, tápanyag leadás és ezáltal esetleges vízszennyezés csak néhány ezek közül. Új módszerekkel csökkenthetők ezek a negatívumok, sőt, még új pozitív tulajdonságokat is kaphat: ha bioszénnel takarják le. A legnagyobb probléma az időzítés. A jószágok folyamatosan termelik a trágyát, még akkor is, amikor épp nem tanácsos azt a földekre szállítani. Erre megoldás, hogy a farmokon hígtrágya tárolókba, úgynevezett lagúnákba gyűjtik és tárolják a fekáliát, és a megfelelő időben szállítják azt ki a földekre. Ez megoldja az időzítés problémáját, de még mindig ott a szag és a gázkibocsátás.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 0:27:17
2017.8.13.
Jóllakott kannibálok
Még sehol a világon nem sikerült senkinek, ami idehaza egyik tógazdaságunk kísérleti üzemében megvalósult. Olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel az eddigi 20 százalék helyett már 80-90 százalékban sikerült a nagyobb – 6-10 centis – előnevelt kis csukákat felnevelni. Egyúttal megoldódhat a csatornák elhínárosodásának gondja is. A steril amur horgászhatóvá alakítja tavaink és csatornáink medrét, javítja a vízáteresztő képességet, s nem mellékesen élvezetes a fogása és a hal húsa is.
Szabad Föld - Beküldve: 22:43:8
2017.8.7.
Agrárkutatásunk Európa élvonalában
Ez egy hosszú, nagy körültekintést igénylő, állandó munka, amelyet csak a világban zajló folyamatok figyelembevételével lehet felelősségteljesen végezni. A magyar mezőgazdaságnak is szembe kell néznie azokkal a globális kihívásokkal, amelyek több kérdéskörben adnak feladatot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ számára. Interjú Gyuricza Csabával, az intézet főigazgatójával.
Agrotrend - Beküldve: 23:2:13
2017.7.25.
Pettyes szarvasok Bőszénfán
A szarvasok a világ számos táján meghatározó élelemforrásként szolgáltak hosszú évezredeken keresztül, majd a sportvadászok egyik legkedveltebb zsákmányállataivá váltak. Az elmúlt évtizedekben kezdtük azonban igazán felismerni és kutatni a szarvasokat a maguk valójában, immár gyakorta válnak az etológiai kutatások alanyaivá is, miközben zárttéri tartásuk is virágzik. A Kaposvári Egyetem Bőszénfai Tájközpontjában már több évtizede tartanak és tenyésztenek gímszarvasokat, az elmúlt években pedig olyan szarvasritkaságok is kerültek a területre, mint például a dávidszarvas, a közelmúltban pettyes, más néven axis szarvasok érkeztek. Ezenkívül újdonság még a Dibowsky szikaszarvas is.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 21:54:18
2017.7.21.
Feltérképezik a magyar óriásnyúl genetikai állományát
A Kaposvári Egyetem és a Magyar Óriásnyúl Tenyésztők Országos Egyesülete közös együttműködésbe kezdett nemrégiben. Céljuk az, hogy feltérképezzék a magyar óriásnyúl genetikai állományát. Sokan gondolhatnák, hogy ilyen komoly érdekképviselet és munka minden élőlénynek dicséretére válna. Ám Bellovits Gyula, az egyesület elnöke szerint erre szükség is van, hisz a magyar óriásnyúl hungarikum elismerésre vár, és mivel még fennáll hamisításának lehetősége is, minden védelmet megérdemel.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:29:13
2017.7.15.
Zéró napfény, hétszeres C-vitamin
Zárt térben, LED-fényforrásokkal megvilágítva sikerült olyan rukkolát nevelni, amelyben a szokásoshoz képest hétszeres mennyiségű C-vitamin mutatható ki és más tekintetben is igen figyelemre méltó a beltartalma. Természetes napfénytől elzárva állítottak be rukkolatermesztési kísérletet Hollandiában, a projektben az asszimililációs fényforrásokat gyártó Philips Lighting, illetve két hollandiai egyetem – a wageningeni és a maastrichti – kutatói működtek együtt.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 20:12:16
2017.7.11.
Megszűnik a keszthelyi Burgonyakutatási Központ
Július 1-jétől átalakul a burgonyakutatás szervezete Keszthelyen. Megszűnik az eddig a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának keretein belül működő, több mint 60 éves múltra visszatekintő intézet. A kutatási és nemesítési feladatokat az egyetem Agrártudományi Kutató Központja veszi át. Ezt Polgár Zsolt, a Burgonyakutató Központ korábbi igazgatója jelentette be, a központ által immár 15. alkalommal megrendezett országos burgonya növényvédelmi tanácskozáson és fajtabemutatón.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:12:24
2017.7.6.
Neonikotinoidok nélkül: a fekete piac élénkül, a növénytermesztés ellehetetlenül?
Az iparnak a méhbarát növényvédő szerek kifejlesztése érdekében növelni kell a kutatásra fordított pénzügyi forrásokat - hangzott el a június végi EP-s mezőgazdasági fórumon, amelyen a NAK szakértője is felszólalt. A lengyel Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (FBZPR) június 27-én az Európai Parlamentben egy konferenciát szervezett, „Az európai mezőgazdaság a neonikotinoidok nélkül: hogyan tudja Európa a mezőgazdasági termelékenységet a környezetvédelemmel együtt egyensúlyban tartani?” címmel.
Agrotrend - Beküldve: 0:2:30
2017.7.4.
Gyors diagnosztizálás a sertéstelepen? Kutatják és fejlesztik a lehetőségeket
A kombinált eljárás, tesztrendszer kifejlesztése lehetővé teszi, hogy sertéstelepi, azaz helyszíni és laboratóriumi körülmények között is kimutassák a levett mintákból, egy-két órán belül a kórokozókat. A jelenlegieknél így jóval megbízhatóbb vizsgálatok végezhetők el, jobb reprodukálhatóság mellett. Diagnosztikai fejlesztésére több mint 330 millió forint uniós támogatást nyert két Győr-Moson-Sopron megyei cég, a Galenbio Kft. és konzorciumi partnere, Carlsbad Research Organization Szolgáltató Kft.
Agrotrend - Beküldve: 22:56:9
2017.7.3.
A méhek is kaphatnak immunerősítőket
A mézelő méhek kritikus szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, mivel a világ terményeinek 35 százalékát ők porozzák be, ezzel pedig csak Kanadának 4,39 milliárd dollár hasznot hoznak. Jelenleg a rovarölő szerek használata azért szükséges, hogy maximalizálható legyen a termésátlag. A leggyakrabban alkalmazott szerek hatóanyaga a neonikotinoid, ami az egyik fő tényező a méhállományokat pusztító kaptárelhagyást kiváltó okok között.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 0:29:7
2017.6.23.
Kajszinemesítési irányok
A korai kajszikkal már nem lehet olyan magas árat elérni, mint jónéhány évvel ezelőtt, a tordasi fajtabemutató mégis olyan sok termesztőt vonzott, hogy ismét nagyobb helyre kellett költözni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendezvényének. Az idén francia és szerb előadók is érkeztek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett bemutatóra. Az idén francia és szerb előadók is érkeztek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett bemutatóra, tőlük a rezisztencianemesítés korszerű módszeréről, illetve termesztéstechnológiai ajánlásokról hallhattunk, majd részletesen beszéltek a saját nemesítésű fajtáikról.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 10:19:36
2017.6.23.
Itt a magyar innováció: a csodameggy
Magyar nemesítésű, különösen egészséges meggyfajtát mutattak be az MKSZN kutatói. A Pipacs 1 névre keresztelt gyümölcs beltartalmi vizsgálatai során kiderült: a savanykás ízű meggynek kiemelkedően magas az antioxidáns és a melatonin tartalma, tehát hazai különlegesség lehet a nálunk is egyre népszerűbb superfoodok között. Superfoodnak az olyan élelmiszereket nevezzük, amelyek kiemelkedően magas beltartalmi értékkel bírnak: gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, így jótékonyan hatnak a szervezet egészséges működésére.
Napi Gazdaság - Beküldve: 10:19:34
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 33936db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120