| Újonan feltűnt kártevő pusztít Békésben
Dél-Amerikából származó parányi kártevő, paradicsom-aknázómoly jelenlétét és kártételét fedezték fel a szakemberek Méhkeréken három tulajdonos fóliasátraiban. A kártevőt Európába 2006-ban hurcolták be, hazánkban idén februárban Bács-Kiskun megyében tűnt fel először.
— Bár a paradicsom-aknázómoly Európában először négy éve tűnt fel, különösen Spanyolországban és más déli országokban jelenleg is folyamatosan és látványos gyorsasággal terjed. A paradicsom-aknázómoly lárvái a levelet, a szárat és a termést is károsítják. Leglátványosabb a leveleken okozott kárkép: a levél belsejében élő parányi hernyók az alsó és felső bőrszövet közötti részt fogyasztják el, ott szabálytalan alakú járatokat, aknákat készítenek a levélben, melyek kezdetben kifehérednek, később pedig a szövetek elhalnak. Súlyos fertőzés esetében akár az egész levél is elszáradhat. Amennyiben a kártétellel együtt járó száradás egy növény szinte összes levelére kiterjed, akkor igen nagyarányú levélvesztés jelentkezik. Ez a folyamat vezethet a rendkívül nagy arányú termésveszteséghez is. A szár belsejében és a termésben is károsíthatnak a lárvák, rágásukkal további veszteségeket és sebparazita gombabetegségek megjelenését okozva — taglalta tudományos alapossággal a részleteket Vasas László növényvédelmi zoológus. — Az imágó (kifejlett, ivarérett, szárnyas rovar — a szerk.) nappal a levelek között bújik meg, csak éjjel aktív. A nőstény a tojásait a növény talajfelszín fölötti részeire rakja. A petékből kikelt lárvák igen kicsik, alig fél milliméteresek, de teljesen kifejlődve sem haladják meg az 1 centimétert. Színük zöldessárga és a fejük mögött vékony fekete sáv látható. E kártevőre jellemző, hogy rendkívül szapora, a mediterrán vidékeken, ahol hosszú a kedvező időjárás számára, akár 10—12 nemzedéke is kialakulhat. Magyarországon vélhetően ennél kevesebb, talán 5—8 nemzedéke tud kialakulni. Nemcsak a magas nemzedékszám, hanem a nőstények rendkívül nagy peteprodukciója is hozzájárul a gyors szaporodásához.Egyetlen parányi lepke, élete során 250—300 petét rak le. Egyetlen nőstény lepkéből kiindulva, ha csak az első 5 nemzedék egyedszámát tekintjük, akkor is közel félmilliárdos nagyságrendű a szaporulat — figyelmeztetett a veszélyekre Vasas László.A növényvédelmi zoológus azt is elmondta: aki szeretne meggyőződni arról, hogy kertészetében van-e paradicsom-aknázómoly, annak szerencsére nincs nehéz dolga, mert egy speciális csapdával a kis lepkék megjelenése igen könnyen kimutatható. Ez a csapda a nőstények illatanyagát tartalmazza, s így gyorsan és egyszerűen meg lehet bizonyosodni a kártevő nem kívánt megjelenéséről.Vasas László szavaiból arra is fény derült, hogy a paradicsom-aknázómoly terjedésében, a fóliasátrakban a termés gyűjtésére használatos műanyag ládák kulcsfontosságú szerepet játszanak. Ezen húzódnak meg ugyanis a parányi állatok s így, szinte észrevétlenül utazhatnak a következő, még nem fertőzött kertészetig.Nagy gazdasági jelentőségű kártevőnek minősítették— Az apró termetű lepke meghatározását, azonosítását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának központi károsítódiagnosztikai laboratóriumában végezték el. A paradicsom-aknázómolyt a hivatal nagy gazdasági jelentőségű kártevőnek minősítette — tudatta Petró Attila, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság növényvédelmi osztályvezetője.A kártevő elleni védekezés kötelező, ellenkező esetben a hivatal a termelőt növényvédelmi bírsággal is sújthatja. beol.hu
Gazdakör
|
|
Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:
|
2010.9.4.
|
|
Alig maradt hagyma Makó környékén, a gazdák együttes kára milliárdokra rúg. A betakarítás előtt 2-3 héttel érkező pusztító jégverés szinte mindent elvitt. Akinek nem volt biztosítása, egy évi bevétele úszott el. Csak Makótól délre maradt némi hagyma, ez azonban kevés a piacok megtartásához.
|
Gazdakör -
Beküldve: 16:43:27
|
|
2010.9.4.
|
|
|
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) sajnálattal értesült arról, hogy a tenyésztés-szervezési támogatások idei költségvetési előirányzata idő előtt kiürült; ez ugyanis nehéz helyzetbe hozza az évek óta kevés kormányzati figyelmet, illetve segítséget kapó tenyésztő szervezeteket - tartalmazza a MÁSZ állásfoglalása.
|
Szabad Föld -
Beküldve: 16:20:32
|
|
2010.9.4.
|
|
|
Megítélték, mégis visszavonták a fiatal gazda támogatást körülbelül 80 gazdától. Helyettük korábban vesztes pályázók kaphatják meg a pénzt, az elutasítottaknak pedig jövő őszig kell várniuk az új kiírásra. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapja szerint 78, az MTI értesülései szerint 80 fiatal gazda foghatja a fejét pályázataik felülbírálata után.
|
Szabad Föld -
Beküldve: 16:17:56
|
|
2010.9.4.
|
|
|
A vártnál jobb felvásárlási árakkal indult az idei almaszüret az egyik legnagyobb termőhelyen, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében - mondta pénteken az MTI-nek Kovács Lajos a Hungarogoldfruct Zrt. igazgatója. A legjelentősebb hazai feldolgozó, a felvásárlási árban is meghatározó szerepet betöltő, osztrák érdekeltségű Agrana-Juice Magyarország Kft. vásárosnaményi üzeme most például kilogrammonként 24 forintot fizet a léalma kilogrammjáért.
|
Gazdakör -
Beküldve: 16:16:9
|
|
2010.8.31.
|
|
|
Akár az ötven százalékot is meghaladná a mezőgazdasági termésveszteség, ha a gazdálkodók nem használnának növényvédő szereket – állítja az agromonitor.hu számára készített elemzésében Kádár András, a Növényvédőszer- gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület titkára.
|
Agromonitor -
Beküldve: 11:51:47
|
|
2010.8.31.
|
|
|
Az Európai Unióhoz legutóbb csatlakozott tíz országban annyival csökkent a sertésállomány az elmúlt másfél évtizedben, mint amennyivel növekedett a régi 15 tagállamban. Gyakorlatilag piacot adtunk, de a termelést folyamatosan átengedtük nekik. Pedig nálunk is lehetne sikeres az ágazat, amely komoly bevételt is hozhatna a nemzetgazdaság számára.
|
Gazdakör -
Beküldve: 11:42:54
|
|
2010.8.30.
|
|
|
Volt olyan időszak az országban, amikor a maga 9 millió körüli számával majd minden magyar lakosra jutott egy sertés. Csakhogy, sorsukat a disznók sem kerülhették el, ők is a hazai állattartás lejtőjére kerültek. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a korábbi egyharmadára esett vissza a sertések száma.
|
Gazdakör -
Beküldve: 13:12:18
|
|
2010.8.30.
|
|
|
Hétfőtől újraindul a balatoni busahalászat, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek az idei 250 tonnányi busafogási tervéből még 130 tonnányit kell teljesítenie - tájékoztatta Varga László, a cég vezérigazgatója vasárnap az MTI-t. A cégvezető beszámolója szerint a nyári üzemszünetben felújították, újrafestették a halászhajókat, közülük hétfőn kettő, majd hamarosan újabb kettő indul a vizekre.
|
Gazdakör -
Beküldve: 13:3:16
|
|
2010.8.30.
|
|
|
Néhány éven belül eltűnhet a legnagyobb egybefüggő somogyi barackos. A lengyeltóti, ordacsehi és szőlősgyöröki, összesen 150 hektáros ültetvény elöregedőben, s a gazdák zömének meg sem fordul a fejében, hogy újat telepítsen. A kivágások tavaly megkezdődtek, s az idei siralmas termés miatt megnő azoknak a száma, akik látni sem akarják többé a szebb időket megért őszibarackfákat.
|
Gazdakör -
Beküldve: 12:56:19
|
|
2010.8.30.
|
|
|
Egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell a szőlő-bor termékpálya szabályozó rendszerét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint. A testület az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutat: a szőlő-bor termékpálya szereplői számára az egyik legfontosabb feladat az idén a koncepcionális változtatások megalapozása; ehhez néhány területen új alapokra kell helyezni a szabályozást.
|
Gazdakör -
Beküldve: 12:52:46
|
|
2010.8.28.
|
|
|
A bortermés várhatóan nem fogja elérni a 3 millió hektolitert, és belföldi piac fokozottan támaszkodik majd az import borokra - közölte a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSzBSz). A közlemény szerint a korai szőlőfajták első szüreti eredményei 30-40 százalékos terméskiesést mutatnak, amit a mérsékelten növekvő felvásárlási árak nem fognak kompenzálni.
|
Gazdakör -
Beküldve: 11:50:30
|
|
2010.8.27.
|
|
|
Helyesen járt el a nemzeti földalap (nfa), amikor a pályázati kiírásban szereplő feltételek hiányában - vagyis, hogy az adott pályázónak nem volt ötéves földhasználati jogosultsága - nem kötötte meg a szerződéseket azokkal a gazdálkodókkal, akik az agrár-környezetgazdálkodási (akg) programban vennének részt - közölte Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke.
|
Agromonitor -
Beküldve: 7:19:10
|
|
