Növényvédelem

Bizottság 2010/42/EU irányelve a FEN 560 (görögszénamagpor) hatóanyagként való felvétele céljából a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról

A Société occitane de fabrications et de technologies vállalattól bejelentés érkezett a FEN 560 hatóanyagnak (más néven görögszéna vagy görögszénamagpor) hatóanyagként történõ felvételére vonatkozóan. Az elvégzett különféle vizsgálatokból kitûnt, hogy a FEN 560-at (görögszénamagport) tartalmazó növényvédõ szerek általában várhatóan kielégítik a követelményeket, különösen a vizsgált és a Bizottság felülvizsgálati jelentésében részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért a FEN 560-at (görögszénamagport) indokolt felvenni az irányelv I. mellékletébe annak biztosítására, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédõ szereket. Az I. mellékletbe való felvétel következményeként a tagállamok számára a felvételt követõen egy hat hónapos idõszakot kell engedélyezni arra, hogy felülvizsgálják a FEN 560-at (görögszénamagport) tartalmazó növényvédõ szerekre már kiadott ideiglenes engedélyeket, ezzel biztosítva, hogy teljesüljenek a követelmények, valamint az I. mellékletben foglalt idevágó feltételek.

A Bizottság 2010/46/EU irányelve a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket elõíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezõgazdasági növényfajok és zöldségfajok vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzõk és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történõ módosításáról

A Bizottság irányelv elfogadásával kívánta biztosítani, hogy a tagállamok által nemzeti fajtajegyzékükbe felvett fajták a minimálisan vizsgálandó jellemzõk és a vizsgálat minimum. feltételei vonatkozásában megfelelnek a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által megállapított iránymutatásoknak, amennyiben ilyen iránymutatások léteznek. Egyéb fajtákra vonatkozóan az irányelvek elõírják, hogy az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség (UPOV) iránymutatásai alkalmazandók. A Közösségi Növényfajta-hivatal és az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség azóta számos egyéb faj vonatkozásában is készített iránymutatásokat, illetve már létezõket naprakésszé tett.

Import

A Tanács 565/2010/EU rendelete az Uniónak az egyes mezõgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezelésérõl szóló 7/2010/EU rendelet módosításáról

Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban elégtelen mennyiségben elõállított áruk tekintetében kielégítõ és folyamatos ellátást lehessen biztosítani és megelõzhetõek legyenek a piaci zavarok, autonóm vámkontingenseket nyitottak meg egyes mezõgazdasági és ipari termékekre vonatkozóan. Az ezen vámkontingenseken belül található termékek csökkentett vagy nulla vámtétel mellett hozhatók be. Ugyanezen okból szükségessé vált egyes meghatározott termékek megfelelõ mennyiségére vonatkozóan új, nulla vámtételû vámkontingensek megnyitása 2010. július 1-jétõl kezdõdõ hatállyal. A 09.2814, a 09.2816 és a 09.2807 rendelési számmal ellátott autonóm uniós vámkontingens esetében a kontingensmennyiség nem fedezi az uniós ipar szükségleteit. Következésképpen növelni kell a szóban forgó kontingensmennyiségeket. Mivel az e rendeletben elõírt vámkontingenseknek 2010. július 1-jétõl kell hatályba lépniük, helyénvaló ezt a rendeletet ugyanezen idõponttól alkalmazni és haladéktalanul hatályba léptetni,

A Tanács 566/2010/EU rendelete az egyes ipari, mezõgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztésérõl szóló 1255/96/EK rendelet módosításáról

Az 1255/96/EK rendelet mellékletében jelenleg felsorolt négy termékre vonatkozó, 1518 00 99 10, 3907 20 20 91, 7410 11 00 10, 7410 21 00 60 és 9031 90 85 30 KN- és TARIC-kódokat törölni kell a mellékletbõl, mivel e termékek tekintetében az Uniónak már nem érdeke a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésének fenntartása.

A Bizottság 585/2010/EU rendelete a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2535/2001/EK rendelet módosításáról

Bizottsági rendelet hivatkozik a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló tanácsi rendelet végrehajtására, egyes szóban forgó kontingenseknek az egyes földközi-tengeri országokkal kötött megállapodások alapján preferenciális elbánásban részesíthetõ termékek közösségi vámkontingenseinek és referenciamennyiségeinek kezelésével. Ezek is részét képezik. az Európai Közösség és Izrael Állam között levélváltás formájában létrejött, a mezõgazdasági termékekre, a feldolgozott mezõgazdasági termékekre, valamint a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedéseknek, továbbá az egyrészrõl az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészrõl Izrael Állam közötti társulás létre. hozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításának. A megállapodás új vámkontingenseket ír elõ az Izraelbõl származó mezõgazdasági és feldolgozott mezõgazdasági termékekre. A javasolt módosítást indokolt 2010. január 1-jétõl alkalmazni, vagyis attól a naptól, amikor a megállapodás hatályba lépett.

Állategészségügy

A Bizottság 568/2010/EU rendelete a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének az n-alkánokon tenyésztett, Candida nemzetségbe tartozó élesztõkbõl nyert fehérjetermékek forgalomba hozatalának vagy takarmányozási célú felhasználásának tilalma tekintetében történõ módosításáról

A takarmányokra vonatkozó általános biztonsági és forgalmazási követelményeket állapítottak meg. Ez tartalmazza különösen azon anyagok jegyzékét, amelyek takarmányozási célú forgalomba hozatala vagy felhasználása korlátozott vagy tilos. Bizottsági határozat megtiltja az n-alkánokon tenyésztett Candida élesztõkbõl nyert fehérjetermékek forgalomba hozatalát és takarmányokban történõ felhasználását. A tilalom oka, hogy az n-alkánokon tenyésztett, Candida nemzetségbe tartozó élesztõk egyes törzsei patogének, és bizonyos körülmények között túlérzékenységi reakciókat idézhetnek elõ, ezért potenciális kockázatot jelentenek mind az állati, mind az emberi egészségre. Új mûszaki fejlesztések és arra vonatkozó új bizonyítékok hiányában, hogy e fehérjetermékek takarmányozási célú felhasználása biztonságos, e termékek forgalomba hozatalát és felhasználását továbbra is meg kell tiltani. és a 767/2009/EK rendeletnek létre kell hoznia e tilalmat. A takarmánybiztonsági

A Bizottság 2010/367/EU határozata a baromfi és a vadon élõ madarak madárinfluenzájára vonatkozó felügyeleti programok tagállami végrehajtásáról

A madárinfluenza a madarak, többek között a baromfik fertõzõ vírusos betegsége. A házi baromfi madárinfluenza-vírussal való megfertõzõdése a betegség két fõbb fajtájában jelentkezhet, amelyek virulencia tekintetében eltérõek. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású típus a legtöbb baromfifaj esetében igen magas elhullási arányt eredményez. E betegség komoly hatással lehet a baromfi. tenyésztés nyereségességére. Irányelv intézkedéseket ír elõ az abban meghatározott, H5 és H7 altípusba tartozó madárinfluenza-vírustörzsek által okozott, magas patogenitású madárinfluenza (HPAI), illetve alacsony patogenitású madárinfluenza (LPAI) baromfi vagy más, fogságban tartott állatfaj esetében történõ kitörés elleni védekezésre. Irányelv elõír továbbá bizonyos, a madár. influenza-vírusok felügyeletével és korai kimutatásával kapcsolatos megelõzõ intézkedéseket is. E felügyeleti programok célja, hogy már akkor azonosítsák az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok baromfiban, különösen vízimadárfajokban történõ terjedését, mielõtt az széles körben elterjedne a baromfi. állományban, hogy védekezõ intézkedéseket lehessen hozni a vírus esetleges pusztító következményekkel járó, HPAI vírussá történõ mutációjának lehetséges elkerülése érdekében. A vadon élõ madarakon elvégzendõ felügyeleti programokat is elõír, hogy a rendszeresen frissített kockázatértékelés alapján hozzájáruljon az ismeretek bõvítéséhez arról, hogy milyen kapcsolat áll fenn a madaraknál jelentkezõ, bármely madárinfluenza eredetû vírus és a vadon élõ madaraknak tulajdonítható fenyegetettség között. A HPAI-vírus H5N1 altípusa Délkelet-Ázsiából Európába történõ behurcolásának és nyugati irányú terjedésének veszélye 2005-ben ahhoz vezetett, hogy kiegészítõ intézkedéseket fogadtak el a vírustípus megjelenésére történõ felkészülés, valamint baromfiban és vadon élõ madarakban történõ korai felismerése érdekében. 2006 és 2009 között több mint 350 000 vadon élõ madár esetében történt mintavétel és vizsgálat madárinfluenza jelenlétére. A tagállami felügyelet során a minta. vételt átlagosan 75 %-ban élõ állatokon, 25 %-ban pedig beteg vagy elhullott állatokon végezték. E négyéves idõszak alatt több mint ezer elhullott, illetve beteg madár esetében adott pozitív eredményt a vizsgálat a HPAI H5N1 altípusa vonatkozásában, míg egészséges, élõ madarak esetében csak öt minta bizonyult pozitívnak. Az alacsony patogenitású madárinfluenza altípusait csaknem kizárólag élõ madarakból származó mintákon mutatták ki. Az uniós madárinfluenza-referencialaboratórium éves jelentésekben levont következtetések, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményei szerint bizonyos mértékben módosítani kell a baromfira és vadon élõ madarakra jelenleg érvényben lévõ felügyeleti stratégiát, hogy fokozott jelentõséget kapjon benne a kockázatalapú megközelítés, amely a baromfikat és más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságok védelmét tekintve betegségmegelõzés és védekezés céljából az illetékes hatóságok tájékoztatásának a legmegfelelõbb felügyeleti stratégiájának tûnik.

Intervenció

A Bizottság 569/2010/EU rendelete a vajnak a 446/2010/EU bizottsági rendelettel, illetve a sovány tejpornak a 447/2010/EU bizottsági rendelettel elõírt, pályázat útján történõ értékesítése tekintetében az 1272/2009/EU rendelettõl való eltérésrõl

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezõgazdasági Garancia. alap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizetõ ügynökségei által végrehajtott közraktározási mûveletek könyvelése tekintetében történõ megállapításáról bizottsági rendelet az EMGA átalányösszegek alapján finanszírozza az elõírt fizikai mûveletek során felmerülõ kiadásokat, feltéve, hogy a megfelelõ kiadásokat nem az alkalmazandó ágazati jogszabályok határozták meg. A 2010. gazdasági évre vonatkozó átalányösszegek 2009 szeptemberében kerültek megállapításra, és azokról a tagállamok értesítést kaptak. A szóban forgó átalányösszegeket a teherautókba vagy vasúti kocsikba történõ berakodás költségeinek figyelem. bevételével, a jelenleg alkalmazandó jogszabályok alapján rögzítették. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezõgazdasági termékek állami intervenció keretében történõ felvásárlása és értékesítése tekintetében történõ végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról bizottsági rendelet rendelkezik az intervencióból származó termékek értékesítésérõl, az ajánlatok benyújtására és a termékek kiszállítására vonatkozó szabályokról csakúgy, mint az intervenciós szervezeteket és a vásárlókat terhelõ költségekrõl. Ezek a szabályok a tejágazatra vonatkozóan 2010. március 1-jén válnak alkalmazandóvá. A vajnak, illetve a sovány tejpornak bizottsági rendelettel megindított pályázat útján történõ értékesítése esetében a költségek tekintetében az 1272/2009/EU rendeletben elõírt szabályok alkalmazandók. Mivel az átalányösszegek megállapítására és a tagállamok felé történõ közlésükre a hivatkozott rendeletek hatálybalépése elõtt került sor, az átalányösszegek kiszámítása a 2010. március 1-je elõtt alkalmazandó szabályok alapján történt. Ezért szükséges elõírni, hogy a 2010. gazdasági év egészére egységes szabályok legyenek alkalmazandók.

EU-Info