Élelmiszer
A Bizottság 2010/505/EU rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról
Rendelet különleges szabályokat állapít meg az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozóan. A tagállamok biztosítják, hogy az élő kagylók, valamint ehhez hasonlóan az élő tüskésbőrűek, az élő zsákállatok és az élő tengeri csigák termelése és forgalomba hozatala során a II. mellékletben előírt hatósági ellenőrzéseket elvégzik. A termelési területeket a bélsárral való szennyeződés szerint osztályozza. A filtrálók, mint pl. a kagylók, felhalmozhatnak magukban közegészségügyi kockázatot jelentő mikroorganizmusokat. Ez az oka annak, hogy a termelési területeket egyes, a bélsárral való szennyeződéssel összefüggésbe hozható mikroorganizmusok jelenléte alapján osztályozzák. A tengeri csigák általában nem filtrálók, következésképpen annak kockázata, hogy bélsárral való szennyeződéssel összefüggésbe hozható mikroorganizmusokat halmoznának fel, elenyészőnek tekintendő. Ezenfelül nem érkezett jelentés olyan járványügyi adatokról, amelyek szerint összefüggés lenne a termelési területek osztályozására vonatkozó előírások és a nem filtráló tengeri csigákkal összefüggésbe hozható közegészségügyi kockázat között. E tudományos eredményeket figyelembe véve a nem filtráló tengeri csigákat ki kell venni a termelési területek osztályozására vonatkozó előírások hatálya alól
A Bizottság 2010/331/EU határozata a vas-nátrium EDTA-nak a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezéséről
Az Akzo Nobel Chemicals GmbH. vállalat 2006-ban az Egyesült Királyság illetékes hatóságainál a vas-nátrium EDTA új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezését kérelmezte. Az Egyesült Királyság illetékes élelmiszer-értékelő testülete kiadta előzetes értékelő jelentését. A jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy további értékelésre van szükség. A Bizottság valamennyi tagállamot tájékoztatta a kérelemről. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság felkérést kapott az értékelés elvégzésére. A véleményben arra a következtetésre jutott, hogy az EDTA nem vet fel biztonságossági aggályokat mindaddig, amíg az EDTA-bevitel nem haladja meg a napi 1,9 mg/testtömegkilogramm értéket. A vas-nátrium EDTA felhasználását az említett jogi szabályozásban meghatározott követelmények sérelme nélkül kell engedélyezni. A határértékek kizárólag magára az EDTA-ra vonatkoznak, és nem érintik a vas élelmiszerekhez történő hozzáadására vonatkozó határértékeket. A tudományos értékelés alapján megállapítást nyert, hogy a vas-nátrium EDTA megfelel a meghatározott feltételeknek. Annak biztosítására, hogy a gyermekek ne lépjék túl a megengedhető napi EDTA-bevitelt, helyénvalónak tűnik határértékeket megállapítani az EDTA élelmiszerekhez történő hozzáadása esetén.
A Bizottság 2010/37/EU irányelve az édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló 2008/60/EK irányelv módosításáról
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelte a neotám mint édesítőszer és ízfokozó biztonságosságával kapcsolatos információkat, és 2007. szeptember 27-én közzétette véleményét . A tervezett felhasználás. módok alapján indokoltnak ítélték ezen élelmiszer adalékanyag használatának engedélyezését. Ezért szükséges előírásokat meghatározni az E 961 E-számmal ellátott élelmiszer-adalékanyagra. Figyelembe kell venni a Codex Alimentariusban az élelmiszer-adalékanyagokra megállapított előírásokat és analitikai módszereket, amelyeket az élelmiszer-adalék. anyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottság (JECFA) szerkesztett meg. Fontos kiigazítani – különösen ahol élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszerekhez adott tápanyagforrások tudományos testületének az Európai Bizottság kérésére készített tudományos szakvéleménye a neotámról mint édesítőszerről és ízfokozóról. Indokolt – a különleges tisztasági követelményeknél, hogy tükrözzék az egyes, adott esetben jelentőséggel bíró nehézfémekre vonatkozó határértékeket.
A Bizottság 530/2010/EU rendelete egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász A Bizottság 531/2010/EU rendelete egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász
A Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Magyarország kérelmét a „Gyulai kolbász” vagy „Gyulai páros kolbász” ill. „Csabai kolbász” vagy „Csabai vastagkolbász” elnevezések bejegyzésére. A Bizottsághoz nem érkezett kifogás, ezért az említett elnevezéseket be kell jegyezni.
Állategészségügy
A Bizottság 506/2010/EU rendelete a 21/2004/EK tanácsi rendelet mellékletének az állatkertben tartott juh- és kecskefélék tekintetében történő módosításáról
Rendelet előírja, hogy rendelkezéseivel összhangban minden tagállamnak létre kell hoznia egy rendszert a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására,a nyomon követhetőségének biztosítása az állatok egész élete során. Az állatokat látható azonosítókkal kell azonosítani, például füljelzővel, jelöléssel a csüdön vagy tetoválással. Tanácsi irányelv rendelkezik az állatkertben tartott egzotikus állatokra vonatkozó egyedi állat-egészségügyi követelményekről.. Ugyan. akkor az állatkertben kiállított állatoknál a gyakorlatban esetenként kivitelezhetetlennek bizonyulhat a látható azonosítók használata, mivel hátrányosan befolyásol. Az adminisztrációs terhek csökkentése céljából, valamint figyelembe véve az állatkerti állatok egyedi jellegét, vagyis az érintett állatok igen alacsony számát és azt a tényt, hogy kiállításra szánták őket, arányos intézkedés lenne eltéréseket engedélyezni. Ezért helyénvaló annak engedélyezése, hogy a tagállamok illetékes hatóságai felmentsék állatkertben tartott, illetve ilyen állatkertek között szállított juh- és kecskeféléket a látható vagy elektronikus azonosítók használatának kötelezettsége alól, amennyiben a kérdéses állatok az említett irányelv rendelkezései alapján egyedileg beazonosíthatóak és nyomon követhetőek. Ha azonban az állatokat az engedélyezett állatkertektől eltérő gazdaságokba szállítják, azokat azonosítani kell.
A Bizottság 2010/332/EK határozata az Olaszország által a madárinfluenza megelőzésére hozott sürgős intézkedések keretében nyújtott C 31/06 (korábbi N 621/05) sz. állami támogatásról
Az Olaszország által a madárinfluenza megelőzésére nyújtani szándékozott állami támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal. Ennélfogva az említett támogatás folyósítása nem engedélyezett.
A Bizottság 2010/333/EU határozata a 2004/211/EK határozatnak az élő lófélék és ezek spermájának, petesejtjének és embriójának közösségi behozatalára feljogosított harmadik országok és országrészek jegyzékében Bahreinre és Brazíliára vonatkozó bejegyzések tekintetében történő módosításáról
A lófélék Unióba történő behozatala csak olyan harmadik országokból vagy harmadik országok területének olyan részéről engedélyezett, amelyek legalább hat hónapja mentesek a takonykórtól. A takonykór Brazília területének egyes részein előfordul, ezért a lófélék – és következésképpen spermájuk, petesejtjük és embriójuk – behozatala csak az ország olyan területének az említett betegségtől mentes részéről engedélyezhető. A Distrito Federal Goiás államban található önálló közigazgatási egység. Járványügyi szempontból a Distrito Federal Goiás állam részének minősült. Az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE) annak megerősítéséről, hogy Distrito Federalban az egyik lóban takonykórt találtak. Mivel Distrito Federal már nem mentes a takonykórtól , a régióból származó lóféléknek, illetve azok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak Unióba történő behozatala nem engedélyezett. Ezenfelül a Bizottság jelentést kapott a takonykór Bahreinben történő előfordulásának megerősített eseteiről. Ezért a Bahreinből származó törzskönyvezett lovak és azok spermájának behozatala nem engedélyezett.
Termelési kvóta
A Bizottság 513/2010/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendelet VI. mellékletének a cukorágazatban megállapított kvótáknak a 2010/2011-es gazdasági évtől kezdődő kiigazítása tekintetében történő módosításáról
Az 1234/2007/EK rendelet meghatározza a cukorra, az izoglükózra és az inulinszirupra vonatkozó nemzeti és regionális kvótákat. A 2010/2011-es gazdasági év vonatkozásában indokolt e kvótákat a francia hatóságoknak az 1234/2007/EK rendelet 60. cikkének alkalmazására vonatkozó határozatának a figyelembevételével kiigazítani. És a VI. mellékletet ezért indokolt ennek megfelelően módosítani.,
Takarmány
A Bizottság 514/2010/EU rendelete a Pediococcus pentosaceus (DSM 16244) valamennyi állatfaj takarmányának adalékanyagaként való engedélyezéséről
Kérelmet nyújtottak be az Pediococcus pentosaceus (DSM 16244) készítmény engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az előírt adatokat és dokumentumokat. A kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó valamennyi állatfaj takarmányának adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a a készítménynek nincs káros hatással az állati vagy emberi egészségre, illetve a környezetre, és a készítmény hatására javulhat a szilázstermelés. A hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. Emellett a közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagot vizsgáló analitikai módszerről szóló jelentést is ellenőrizte. Az előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyag használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.
A Bizottság 515/2010/EU rendelete az 1137/2007/EK rendeletnek a Bacillus subtilis (O35) takarmány-adalékanyagnak lazalocid-nátriumot, maduramicin-ammóniumot, monenzin-nátriumot, narazint, szalinomicin-nátriumot és szemduramicin-nátriumot tartalmazó takarmányokban való felhasználása tekintetében történő módosításáról
A Bacillus subtilis (O35) brojlercsirkék takarmányának adalékanyagaként való alkalmazását tíz évre engedélyezték. Az engedély jogosultja kérelmet nyújtott be a fent említett adalékanyag engedélyének módosítására, hogy az adalékanyagot a lazalocid-nátrium, maduramicin-ammónium, monenzin-nátrium, narazin, szalinomicin-nátrium és szemduramicin-nátrium kokcidiosztatikumokat tartalmazó brojlercsirke-takarmányban fel lehessen használni. Az engedély jogosultja benyújtotta a kérelmének alátámasztása szempontjából fontos adatokat. A hatóság 2010. március 10-i véleményében megállapította, hogy a Bacillus subtilis DSM 17299 adalékanyag kompatibilis a lazalocid-nátriummal, a maduramicin- ammóniummal, a monenzin-nátriummal, a narazinnal, a szalinomicin-nátriummal és a szemduramicin-nátriummal.
A Bizottság 516/2010/EU rendelete takarmány-adalékanyag végleges engedélyezéséről
Az Aspergillus aculeatus (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz, a Trichoderma longibrachiatum (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanáz, a Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amiláz és a Trichoderma viride (NIBH FERM BP 4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz enzimkészítmény alkalmazását átmenetileg engedélyezték tojótyúkoknál. Brojlercsirkéknél való alkalmazását bizottsági rendelet engedélyezte határozatlan időre. Az enzimkészítmény tojótyúkoknál határozatlan időre történő alkalmazására vonatkozó engedélykérelem alátámasztása céljából új adatokat nyújtottak be a Bizottsághoz. Az értékelés azt mutatja, hogy az engedélyezésre előírt feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően az enzimkészítmény az e rendelet mellékletében leírtak szerinti használatát határozatlan időre engedélyezik.
Növényvédelem
A Bizottság 2010/38/EU irányelve a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a szulfuril-fluorid hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról
A Dow AgroScience 2002. július 29-én kérelmet nyújtott be az Egyesült Királysághoz a szulfuril-fluorid nevű hatóanyagnak engedélyezése céljából. Az elvégzett vizsgálatokból kitűnt, hogy a szulfuril-fluoridot tartalmazó növényvédő szerek általában véve várhatóan megfelelnek a követelményeknek, különösen a vizsgált és a Bizottság vizsgálati jelentésében részletezett alkalmazások vonatkozásában. A szulfuril-fluoridot ezért helyénvaló felvenni annak érdekében, hogy az irányelv rendelkezéseinek megfelelően az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre valamennyi tagállamban engedélyeket lehessen kiadni. A szulfuril-fluorid tekintetében helyénvaló előírni, hogy a bejelentő további információkkal szolgáljon az őrlési folyamat azon feltételeiről, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a fluorid ion szermaradék a gabonafélékben ne haladja meg a természetes háttérszintet, valamint a szulfuril-fluorid troposzférikus koncentrációjáról és a szulfuril-fluorid becsült légköri életciklusáról. A tagállamoknak a jelenlegi, ideiglenes hatályú engedélyeket teljes körű engedélyekké kell átalakítaniuk, illetve módosítaniuk kell, vagy vissza kell őket vonniuk.
Alig maradt hagyma Makó környékén, a gazdák együttes kára milliárdokra rúg. A betakarítás előtt 2-3 héttel érkező pusztító jégverés szinte mindent elvitt. Akinek nem volt biztosítása, egy évi bevétele úszott el. Csak Makótól délre maradt némi hagyma, ez azonban kevés a piacok megtartásához.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) sajnálattal értesült arról, hogy a tenyésztés-szervezési támogatások idei költségvetési előirányzata idő előtt kiürült; ez ugyanis nehéz helyzetbe hozza az évek óta kevés kormányzati figyelmet, illetve segítséget kapó tenyésztő szervezeteket - tartalmazza a MÁSZ állásfoglalása.
Megítélték, mégis visszavonták a fiatal gazda támogatást körülbelül 80 gazdától. Helyettük korábban vesztes pályázók kaphatják meg a pénzt, az elutasítottaknak pedig jövő őszig kell várniuk az új kiírásra. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapja szerint 78, az MTI értesülései szerint 80 fiatal gazda foghatja a fejét pályázataik felülbírálata után.
A vártnál jobb felvásárlási árakkal indult az idei almaszüret az egyik legnagyobb termőhelyen, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében - mondta pénteken az MTI-nek Kovács Lajos a Hungarogoldfruct Zrt. igazgatója. A legjelentősebb hazai feldolgozó, a felvásárlási árban is meghatározó szerepet betöltő, osztrák érdekeltségű Agrana-Juice Magyarország Kft. vásárosnaményi üzeme most például kilogrammonként 24 forintot fizet a léalma kilogrammjáért.
Akár az ötven százalékot is meghaladná a mezőgazdasági termésveszteség, ha a gazdálkodók nem használnának növényvédő szereket – állítja az agromonitor.hu számára készített elemzésében Kádár András, a Növényvédőszer- gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület titkára.
Az Európai Unióhoz legutóbb csatlakozott tíz országban annyival csökkent a sertésállomány az elmúlt másfél évtizedben, mint amennyivel növekedett a régi 15 tagállamban. Gyakorlatilag piacot adtunk, de a termelést folyamatosan átengedtük nekik. Pedig nálunk is lehetne sikeres az ágazat, amely komoly bevételt is hozhatna a nemzetgazdaság számára.
Volt olyan időszak az országban, amikor a maga 9 millió körüli számával majd minden magyar lakosra jutott egy sertés. Csakhogy, sorsukat a disznók sem kerülhették el, ők is a hazai állattartás lejtőjére kerültek. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a korábbi egyharmadára esett vissza a sertések száma.
Hétfőtől újraindul a balatoni busahalászat, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek az idei 250 tonnányi busafogási tervéből még 130 tonnányit kell teljesítenie - tájékoztatta Varga László, a cég vezérigazgatója vasárnap az MTI-t. A cégvezető beszámolója szerint a nyári üzemszünetben felújították, újrafestették a halászhajókat, közülük hétfőn kettő, majd hamarosan újabb kettő indul a vizekre.
Néhány éven belül eltűnhet a legnagyobb egybefüggő somogyi barackos. A lengyeltóti, ordacsehi és szőlősgyöröki, összesen 150 hektáros ültetvény elöregedőben, s a gazdák zömének meg sem fordul a fejében, hogy újat telepítsen. A kivágások tavaly megkezdődtek, s az idei siralmas termés miatt megnő azoknak a száma, akik látni sem akarják többé a szebb időket megért őszibarackfákat.
Egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell a szőlő-bor termékpálya szabályozó rendszerét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint. A testület az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutat: a szőlő-bor termékpálya szereplői számára az egyik legfontosabb feladat az idén a koncepcionális változtatások megalapozása; ehhez néhány területen új alapokra kell helyezni a szabályozást.
A bortermés várhatóan nem fogja elérni a 3 millió hektolitert, és belföldi piac fokozottan támaszkodik majd az import borokra - közölte a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSzBSz). A közlemény szerint a korai szőlőfajták első szüreti eredményei 30-40 százalékos terméskiesést mutatnak, amit a mérsékelten növekvő felvásárlási árak nem fognak kompenzálni.
Helyesen járt el a nemzeti földalap (nfa), amikor a pályázati kiírásban szereplő feltételek hiányában - vagyis, hogy az adott pályázónak nem volt ötéves földhasználati jogosultsága - nem kötötte meg a szerződéseket azokkal a gazdálkodókkal, akik az agrár-környezetgazdálkodási (akg) programban vennének részt - közölte Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke.
